Frohburg Union Pénzügyi Rt.
A cég székhelye: 1061 Budapest, Andrássy út 10.
Alaptőke: Tízmillió forint
A cégbejegyzésre jogosultak neve.
Hans Magnus Fajerson, Anglia
Dr. Andreas M. Rickenbach, Svájc
Dr. Farkas Béláné, dr. Ormasi Gabriella, Budapest
A cégnyilvántartóba bejegyezve: 1991. június 22.
A Frohburg Union június 24-én megvásárolta a MSZOSZ Veszprém, Budapesti út 8. sz. alatti 4538,9 négyzetméteres területű irodaházát (eladási ár. 105 941 535 Ft) továbbá Székesfehérvár, Engels Frigyes u. 3. sz. alatti 2872 négyzetméter alapterületű irodaházát (eladási ár 57 481 635 Ft).
(Mindkét vételár azonos a SZOT 1990 februárjában kelt vagyonleltárában megjelölt forgalmi értékkel. A MSZOSZ-nál nincs infláció.)
A Frohburg Union a vételárat elfogadja, a fizetést 1992. december 31. lejáratú váltóban teljesíti.
A vevő a tulajdonába került épületekben szakszervezeti szervek elhelyezésének elsőbbséget biztosít, a helyiségbérleti díjat a piaci viszonyoknak megfelelő árban állapítja meg. A vevő a fennálló bérleti szerződéseket tiszteletben tartja.
Világos a helyzet: Az MSZOSZ eladja – de nem készpénzért, hanem váltóért – megyei székházait, amelyeknek egy részét már előbb bérbe adta egy frissen alakult részvénytársaságnak, melynek a részvényeit – a július 20-i HVG információja szerint – már meg is vásárolta. Vajon mi a célja az „üzletnek”? A Számvevőszék persze könnyűszerrel megtalálhatja a másik zsebbe rejtett ingatlanokat – ha akarja.
Akarja-e?
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét