–gyurovszky–

Nyomtatóbarát változat

A pozsonyi Komensky Egyetem a szlovák kormány megbízásából ez év májusában ismét felmérte a lakosság politikai és nemzeti állásfoglalását. A tavaly októberben megtartott első felmérés adataival összevetve érdekes folyamatot figyelhetünk meg. Kiderül, hogy alig több mint fél év alatt lényegesen csökkent a változások híveinek száma, s ma Szlovákiában többségben vannak azok, akik szerint a kommunizmus jobb rendszer, mint a mostani. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a növekvő létbizonytalanság és a kihívásokkal való szembenézés szükségessége elbizonytalanítja az embereket, s figyelmük a szociális biztonság felé fordul. Részben talán ez is magyarázza azt a tényt, hogy sok tekintetben csökkent a szlovákok körében a magyarellenes hangulat.

A felmérés tanúsága szerint ugyanakkor Szlovákiában újraéledőben van az antiszemitizmus. A megkérdezettek egyötöde tiltakozna az ellen, ha szomszédja zsidó lenne, és gazdasági, valamint a politikai életre gyakorolt túlzott befolyásuktól 60 százalékuk fél. Még ennél is rosszabb a szlovákok és a cigányok viszonya. Az érintettek 89 százaléka a kapcsolat jellegét rendkívül rossznak ítéli meg, és a válaszadók 80 százaléka nem kíván cigány szomszédot. Aggasztóan alakul a bevándorlók megítélése, és erősödőben van az idegengyűlölet.

Ebben a légkörben meglepetésnek számít, hogy az előző felmérésekhez viszonyítva javulás állt be a szlovákok és a magyarok viszonyának megítélésében. Növekedett azon szlovákok száma, akik elfogadhatónak tartják, hogy a vegyes lakosságú területeken a feliratok kétnyelvűek legyenek (25-ről 32-re). Emelkedett azok száma is, akik szerint az itt élő tisztségviselőknek bírniuk kellene mindkét nyelvet (tavaly októberben 45 százalék, idén májusban 49 százalék).

Egy további kérdés már tavaly októberben is rendkívüli megütközést keltett, ennek ellenére az idén újra megismételték. A kérdés arra vonatkozott, hogy vajon elfogadható-e a nemzetiségi kérdés megoldásának keretében az, hogy a magyarokat kitelepítsék Magyarországra. A kétségtelenül tendenciózus kérdésre tavaly a válaszadók 44 százaléka felelt igennel, ez a szám idén 39-re csökkent. A részletesebb elemzésből az is kiderül, hogy a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt választóinak 54 százaléka helyeselné ezt a megoldást, őket követik 47 százalékkal az exkormányfő Meciar hívei. A kitelepítéssel a kommunista szimpatizánsok 46 és a zöldek 45 százaléka értene egyet. A felmérésből az is kitűnik, hogy legtoleránsabban a kormánykoalíció hívei viszonyulnak a magyarokhoz. A szóban forgó kérdésre a kereszténydemokraták 38, a Demokrata Párt követőinek 27 és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) híveinek 17 százaléka felelt igennel. Azt talán mondanom sem kell, hogy a szlovákiai magyarok nem értettek egyet az ilyen megoldással.

Úgy tűnik tehát, hogy nem igazolódtak be a tavalyi jóslatok, és a közeljövőben nem kell tartani attól, hogy a szlovák–magyar viszony robbanásveszélyessé válik. Sokkal inkább az látszik valószínűnek, hogy az emberek figyelmét lekötik a megélhetési gondok, a fokozódó létbizonytalanság. Elképzelhető, hogy a nemzetiségi szempontból toleránsabb légkörben tovább lehetne bővíteni a kisebbségi jogok körét, ám ezt valójában csak a most készülő új alkotmányok garantálhatják.

• Külföld