Demokraták vagyunk és szabadelvűek, politikai tevékenységünkben az emberi méltóság, a szociális értékek képviseletére helyezzük a hangsúlyt. Programunk középpontjában az esélyegyenlőség megteremtése áll.
Elveinkben és magatartásunkban az SZDSZ Elvi Nyilatkozatát és a Rendszerváltás Programját tekintjük irány- és mértékadónak.
Az egyén szabadsága, az emberi jogok és a jogállamiság következetes védelme alapvető fontosságú számunkra, de úgy véljük, hogy ez csak akkor teljesedhet ki, ha mindenki szociális biztonságban érezheti magát.
Nem a gazdagság, hanem a szegénység ellen vagyunk.
Fontosnak tartjuk az állami túlsúly leépítését, de szükségesnek látjuk az állam korrekciós szerepét a vétlenül hátrányos helyzetűek érdekében.
Olyan piacgazdaságot akarunk, amelyben a munkavállalók erős és legitim szakszervezetekben védik érdekeiket. Partnereinknek tekintjük az összes alulról építkező és felelős érdekképviseletet.
Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az ifjúság szociális helyzetére és az oktatási szolgáltatások fejlesztésére.
Felismerve a jövendő generációk iránti felelősségünket, hangsúlyos teret kívánunk szentelni a környezet védelmének.
Megkülönböztetés nélkül együttműködésre és folyamatos párbeszédre törekszünk a szomszéd népekkel. Szívünkön viseljük a határainkon túl élő magyarság sorsát.
A pártkapcsolatok terén egyensúlyra törekszünk a liberális és a nagy, országunk jövője szempontjából jelentős befolyással bíró szociáldemokrata pártokkal, illetve azok nemzetközi szervezeteivel. Nyíltan vállaljuk az együttműködést bel- és külföldön mindazokkal, akik szövetségeseink bármilyen szélsőséges megnyilvánulás, kirekesztő nacionalizmus és a társadalmi igazságtalanság ellen.
Szövetségünkön belül és azon kívül egyaránt elutasítjuk a személyeskedő, kizárólag önérdeken alapuló politikai stílust.
Elfogadjuk, hogy az SZDSZ Elvi Nyilatkozatában megfogalmazott értékek mentén platformok jönnek létre. Együttműködésre törekszünk az SZDSZ-en belüli platformokkal.
Kívánatosnak tartjuk, hogy az SZDSZ az elvek mentén megalakított platformok, valamint a különböző értékeinket egyforma hangsúllyal képviselő, platformokon kívüli tagság valóságos és erős szövetségévé váljon.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét