A Magyar Televízió és a nyolc „történelmi” egyház – katolikus, református, evangélikus, baptista, unitárius, metodista, ortodox, zsidó – 1990-ben kötött megállapodást az egyházi műsorok sugárzásának megkezdéséről. Az egyházi műsorok 50 százaléka katolikus, negyede református, a fennmaradó idő a többi egyház és felekezet műsorideje. 1992-ben új kategória jelent meg: az MTV Vallási Stúdiója a „Kánon” c. ismeretterjesztő sorozattal megindította az ún. vallási műsorok sugárzását. E kategória adott módot arra, hogy a „kisegyházak”, kisebb vallási közösségek is műsoridőhöz jussanak.
1990-ben az összműsoridő 2400 perc volt, míg 1995-ben már 8200 perc, melynek 2/3-a egyházi, 1/3-a vallási műsor volt. A műsorköltség jelenlegi percenkénti átlaga: 12 000 forint. Ez az összeg azonban nagyon sok lényeges tételt nem tartalmaz (a tv belső munkatársainak alapbérét, a technika igénybevételének költségét stb.). Nem tartalmazza továbbá a sugárzás költségét, amely – ha a nevezett egyházakra terhelnék –, egy évben meghaladná a félmilliárd forintot. Ehelyett azonban a műsorok költségeit teljes egészében a Magyar Televízió fedezi, beleértve az egyházak által delegált szakértők honoráriumát is.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét