Vissza a főcikkhez →

1991. jan. 28. Hankiss Elemér egy hónapra eltiltotta a képernyőn való szerepléstől Juszt Lászlót és Franka Tibort egy Torgyán Józseffel készített interjú miatt, amelyben a két riporter támadóan lépett fel, és szakmailag is felkészületlennek mutatkozott.

1991. febr. 28. Bányai Gábor lett a TV 1, Vitray Tamás a TV 2 intendánsa.

1991. ápr. 8. Hankiss Elemér, az MTV elnöke levélben kérte fel Ilkei Csabát, Király Zoltánt és Ráday Mihályt, hogy döntsenek, parlamenti képviselők vagy műsorvezetők maradnak. Az elnök véleménye szerint ugyanis képviselő nem vezethet tévéműsort.

1991. máj. 6. A TV 2 adását a Műsorszóró Vállalat nem továbbította a TV-székházból, mert nem jött létre megegyezés az MTV és az MV között a műsorszórás költségeiről.

1991. máj. 7. Vitray Tamás intendáns lemondott.

1991. máj. 17. Hankiss Elemér kinevezte a TV 2 új intendánsát, Gyulai Szabolcsot.

1991. jún. 17. Az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy az MTV-nél nem folyt szigorú pénzgazdálkodás, és szabálytalanságokat találtak a beruházások és a szponzorálások területén is.

Hankiss Elemér három hónapra eltiltotta a képernyőn való szerepléstől Feledy Péter műsorvezetőt. Az ügy előzménye, hogy Feledy egy értekezleten lemondásra szólította fel az MTV elnökét, és élesen bírálta az MTV átszervezését. Az elnököt erkölcsi és szakmai hullajelöltnek minősítette. Hankiss szerint Feledy viselkedése becsületsértő és civilizálatlan volt, ezért kényszerült az eltiltásra.

1991. júl. 8. Kivonultak a Fidesz és az SZDSZ képviselői az Országgyűlés kulturális bizottságának üléséről, amikor meghallgatták a miniszterelnök által kijelölt televíziós és rádiós alelnökjelölteket – Chrudinák Alajost, Peták Istvánt, illetve Király Editet, Rózsa T. Endrét és Sediánszky Jánost. A bizottság többi tagja támogatta a jelölteket.

1991. júl. 12.
Göncz Árpád lelkiismerete parancsának engedelmeskedve nem nevezi ki a miniszterelnök által jelölt alelnököket. Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke erre reagálva kijelentette, „ha az én alkotmányos jogom és kötelességem a lelkiismeretemmel ütközne, levonnám a konzekvenciákat”.

1991. júl. 23.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást folytatott az MTV autólízingelési ügyében, és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt vádemelési javaslatot adott át a Fővárosi Főügyészségnek.

1991. aug. 28.
Budapesten, a frekvenciamoratóriumot megsértve, megkezdte adását a Tilos Rádió.

1991. szept. 3.
Alkotmányos válság felé címmel Debreczeni József MDF-es parlamenti képviselő éles támadást intézett a Magyar Hírlapban Göncz Árpád ellen.

1991. szept. 5.
Nyilvánosságra került az ún. Kónya-dolgozat, amely többek közt az MR és az MTV arculatának átalakítását, az igazságtétel keresztülvitelét tűzi ki célul.

1991. szept. 12.
A MÚOSZ elnöksége aggodalmának adott kifejezést a Magyar Nemzetnél és máshol is tapasztalható antidemokratikus folyamatok, a közszolgálati média kisajátítását célzó törekvések, a sajtóprivatizációban tapasztalható visszaélések miatt.

1991. szept. 13.
A Nyilvánosság Klub felhívást adott ki, amelyben a nyilvánosság elleni támadások visszaverésére hív fel. A felhívás élesen bírálja a kormánykoalíciót.

1991. szept. 23.
Az Alkotmánybíróság döntött a köztársasági elnök hatásköréről a kinevezési jogkörrel kapcsolatban.
A döntés értelmében a köztársasági elnök csak abban az esetben tagadhatja meg a miniszterelnök által felterjesztett kinevezési javaslatok jóváhagyását, ha azok nem felelnek meg a formai követelményeknek, vagy a kinevezés súlyosan és másképp el nem hárítható módon veszélyeztetné az alkotmányos rendet. Ennek mérlegelése a köztársasági elnök jogköre.

1991. szept. 26.
A kormány az Alkotmánybíróság döntése után változatlan formában terjesztette elő a televíziós és rádiós alelnökökre vonatkozó javaslatát.

1991. szept. 28.
A MÚOSZ-on belül megalakult a Sajtószabadság Klub. Megalakulását azzal indokolta, hogy a sajtóban klikkek terrorja uralkodik, és elhallgattatják a Magyarország jövőjéért aggódó újságírókat. Felemelik szavukat a félretájékoztatás és a rendszerváltozást akadályozó törekvések ellen.

1991. okt. 4.
Göncz Árpád továbbra sem írja alá az MR és az MTV alelnökeinek kinevezési okmányait. Döntéséhez az intézmények hatályos működési szabályzatainak beszerzését kérte a kormánytól.

1991. okt. 9–11.
Sztrájk a Magyar Nemzet szerkesztőségében. A tiltakozó akció megállapodással végződik, a laphoz visszavesznek három elbocsátott újságírót.

1991. okt. 23.
Romhányi Lászlóval, a Magyarok Nemzeti Szövetségének vezetőjével az élen több száz fős tömeg gyűlt össze a Rádió épülete előtt. Kormányellenes és a Rádió elnökét szidalmazó jelszavakat skandáltak és 16 pontos petíciót olvastak fel, amelyben új alkotmányt és új vezetőket követeltek a hadsereg és a rendőrség élére. A követelések egy részét a Rádió is ismertette.

1991. okt. 25. A Sajtószabadság Klub nyilatkozatban adott hangot felháborodásának, hogy a Rádió, a Televízió és néhány napilap nem kellő figyelemmel és kegyelettel foglalkozott a forradalom és a szabadságharc évfordulójával.

1991. okt. 26.
Szokolay Zoltán MDF-es képviselő kezdeményezésére megalakították a Közakarat Egyesületet, amely a pártoktól függetlenül kíván működni. Az elfogadásra ajánlott nyilatkozat szerint Magyarországon a sajtó példátlan politikai és erkölcsi mélységbe zuhant, nincs sajtószabadság, működik a cenzúra.

1991. nov. 13.
A Sajtószabadság Klub nyilatkozatában veszedelmes lépésnek tekinti az MTV vezetésének azt a lépését, hogy a Pálfy G. István főszerkesztésével készülő TV Híradó mellett második híradót kíván indítani.

• Beszélő évek – 1991