Skip to main content

[Mi mit tehet?]

Vissza a főcikkhez →


Mit tehet az ÁPTF?

A jelenleg hatályos 1996. évi CXI. törvény (Épt.) 123. §-a szerint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az alábbi feladatkörökkel rendelkezik:

– engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

– tőkepiaci szereplők tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése,

– jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése az ágazatban,

– üzletvitel vizsgálata, elemzése és értékelése,

– információszolgáltatás ellenőrzése,

– törvényes intézkedések, szankciók alkalmazása,

– bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás gyanújának vizsgálata,

– nyilvántartások vezetése.

Az Épt. 137. §-a szerint a felügyelet az alábbiakat teheti:

– határidő tűzésével felszólíthat a feltételeknek való megfelelésre,

– az engedély nélküli tevékenységet megtilthatja,

– a szakértő kirendelésével kapcsolatos költségeket megtéríttetheti,

– bírságot szabhat ki,

– a vezető állású személy és a könyvvizsgáló felmentését kezdeményezheti,

– felfüggesztheti az értékpapír jegyzését és forgalmazását,

– a befektetési szolgáltatási tevékenységet felfüggesztheti és az engedélyt vissza is vonhatja,

– felügyeleti biztost rendelhet ki (ez is csak lehetősége, nem kötelessége bizonyos feltételek együttállása esetén).

Mit tehet a BÉT?


Bár a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) természetesen nem hatóság, „csak” egy „…a tőzsdére bevezetett értékpapírok és tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, …önkormányzó és önszabályozó szervezet…” (Épt. 174. § [1] bekezdés), mégis tehet egyet-mást a tagok – a tőzsdetagok és a nem tőzsdetag, de kereskedési jogosultsággal bíró befektetési szolgáltatók – erkölcseinek kordában tartása érdekében.

A tőzsde alapszabálya egyebek mellett meghatározza

– a tőzsdetagság létrejöttének, felfüggesztésének és megszűnésének eljárási rendjét,

– a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, illetve megszűnésének  feltételeit és eljárási rendjét,

– a tőzsde szervezetei által alkalmazható szankciókat és az általuk hozott döntések elleni jogorvoslat rendjét,

– a tőzsdei kereskedelem rendjét (Épt. 176. § [2] bekezdés c) pont),

– a tagok adatszolgáltatásának rendjét (ugyanott j) pont),

– a tőzsdén kereskedőkre vonatkozó etikai normákat stb.

A tőzsdetagnak egyébként a Budapesti Értéktőzsde Tagi Szabályzata szerint általános kötelezettségei közé tartozik, hogy folyamatosan eleget tegyen a tőzsdei előírásoknak, és a részére adott megbízásokat tőzsdetagtól elvárható fokozott gondossággal teljesítse, és mindenkor a tevékenységére jellemző bizalmi viszonynak megfelelően, szigorú etikai követelmények szerint járjon el. Azaz nem elég a Ptk. által megkövetelt „jó gazda gondossága”, ennél többre van szükség. Egyébként pedig köteles olyan gazdálkodást folytatni, hogy fizetőképességét folyamatosan megőrizze. Magától értetődő követelmény a tag vezető tisztségviselőivel szemben a „büntetlen” előélet, feddhetetlenség mind büntetőjogi, mind csődjogi és etikai-üzleti értelemben.

A Tagi Szabályzat retorziókat helyez kilátásba különböző esetekre III. Szankciók fejezetében. A szankció kiszabására a szabályzatban előírt kötelezettségek nemteljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén a Tőzsdetanács vagy a tőzsde ügyvezető igazgatója jogosult, határozatbafoglalási és indoklási kötelezettség terhe mellett.

– Első alkalommal, kisebb súlyú megsértés esetén figyelmeztetés.

– Súlyosabb vagy ismételt megsértés esetén 100 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, amelynek határidőben való be nem fizetése felszólításra a szekciós kereskedési jog felfüggesztését vonja maga után.

– A legsúlyosabb kötelezettségszegés esetén a Tőzsdetanács jogosult a tőzsdetag tagsági jogát felfüggeszteni, illetve a tőzsdetagot kizárni.


Mit tehet a Beva?


1. Kártalanítás megállapítása és kifizetése, az 1997. július 1. után keletkezett, biztosított szerződésből eredő ügyfélkövetelések befagyása esetén (jelenleg max. 1 M Ft-ig) (kivéve az Épt. 160. § alapján a biztosításból kizárt ügyfelek követeléseit).

2. A szükséges teljesítési fedezet biztosítása – éves tagdíjak beszedése, rendkívüli tagi befizetések elrendelése, illetve hitelfelvétel útján.

3. A befektetők tájékoztatása – ezt ugyan a jelenleg hatályos Épt. expressis verbis nem tartalmazza, de a szervezet rendeltetéséből egyértelműen következik.

4. A tagok ellenőrzése a Beva-tagságból eredő tagi kötelezettségek teljesítése tekintetében, de azt nem meghaladó terjedelemben.

5. A szervezet működésének biztosítása, ami egyrészt a vagyon folyamatos feltöltését jelenti a törvényadta lehetőségeken belül, másrészt a rendeltetésszerű működés belső (tárgyi és személyi) feltételeinek megteremtését, harmadrészt pedig a külső feltételek érdekében szükséges lépések, kezdeményezések megtételét takarja.











































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon