Skip to main content

Oroszország fő nemzetiségei nagyságrendben

Vissza a főcikkhez →



Oroszok<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

a föderáció lakosságának 83 százaléka vallja magát orosznak

tatárok

3,77 millió

ukránok

2,3 millió

csuvasok

1,172 millió

baskírok

936 ezer

beloruszok

662 ezer

mordvinok

632 ezer

németek

536 ezer

udmurtok

485 ezer

örmények

485 ezer

dagesztáni avarok

411 ezer

marik

405 ezer

kazahok

387 ezer

jakutok

382 ezer

oszétek

315 ezer

burjátok

308 ezer

zsidók

268 ezer

komik

244 ezer

dagesztáni lezgek

201 ezer

dagesztáni kumükök

195 ezer

ingusok

172 ezer

tuvaiak

144 ezer


(Az adatok az 1989-es utolsó szovjet cenzus és az 1994. évi részleges népszámlálás adatain alapulnak. A legközelebbi hivatalos népszámlálásra 2002-ben kerül sor.)


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon