–g [Kőszeg Ferenc]

Vissza a főcikkhez →

A honvédelem alapelveit, a honvédelmi költségvetést a parlamentnek kell meghatároznia, a honvédség folyamatos parlamenti ellenőrzésének eszköze az Országgyűlés honvédelmi bizottsága – véli Király Béla, Deák Péter és számos más szakértő. E feladatát a bizottság – teszik hozzá – azért nem tudja ellátni, mert tagjai nem rendelkeznek katonai ismeretekkel, nem kapnak elegendő információt, és nincsenek a hadseregtől független szakértőik.

Vajon csupán ez a baj?

Mécs Imre és Párizs András megkérdezte a honvédelmi minisztert, miért van az, hogy a honvédelmi bizottság tagjai az újságból értesülnek az új vezérkari főnök kinevezéséről. A bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a Svédországba vagy Brazíliába induló katonai attasét. Vajon a régi vezérkari főnök lemondása, az új kinevezése, méghozzá éppen a moszkvai puccs napjaiban, nem olyan rangú esemény-e, hogy illenék tájékoztatni róla a honvédelmi bizottságot?

A kinevezendő vezérkari főnök bizottsági meghallgatását törvény nem írja elő, válaszolta a miniszter az interpelláló képviselőknek. A bizottság tagjai egyébként korábban már többször is találkoztak az új vezérkari főnökkel, így nem volt miért bemutatkoznia.

A választ az Országgyűlés nagy derültség közepette 67 százalékos többséggel elfogadta. A legbuzgóbban a honvédelmi bizottság kormánypárti tagjai helyeselték a saját semmibevételüket.

A honvédelmi bizottság többségi tagjai mihelyt megérzik, hogy hatalmi kérdésről van szó, például a kormány parlamenti ellenőrzéséről, nyomban a kormány vak eszközévé válnak. Vagyis a bizottsági többség szervi okokból éppen arra nem alkalmas, amire a bizottság való: a kormány ellenőrzésére. Az, hogy az ehhez szükséges felkészültséggel sem rendelkezik, ehhez képest már kicsiség.

• Vita