Skip to main content

Beszélő évek – 1971

Vásárhelyi Mária: Közvélemény-kutatás, 1971


ÉLETSZÍNVONAL, GAZDASÁGI HELYZET

1971-ben készült el az első országos reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatás, amely arra keresett választ, hogy milyennek látja a magyar lakosság az ország gazdasági helyzetét, szociális viszonyait és hogyan vélekednek az emberek saját életszínvonalukról, gazdasági perspektíváikról. Az alábbiakban e kutatás eredményeiből idézünk.

Elégedett Ön jelenlegi életszínvonalával?




Az 1971-ben bemutatott játékfilmek



A gyilkos a házban van (Bán Róbert)

Gyula vitéz télen-nyáron
(Bácskai Lauró István)

Szerelem
(Makk Károly)

Én vagyok Jeromos


Kitörés
(Bacsó Péter)

Égi bárány
(Jancsó Miklós)

Staféta
(Kovács András)

Horizont
(Gábor Pál)

A halhatatlan légiós
(Somló Tamás)

Sárika drágám
(Sándor Pál)

Reménykedők
(Rényi Tamás)

Hahó, Öcsi
(Palásthy György)

Kapaszkodj












Bikácsy Gergely: A nyavalyatörés folytonossága


„A nagy filmek szerencsés csillagzat alatt születnek” – írja Létay Vera a Filmvilág 1971. február elsejei számában, Makk Károly Szerelem című alkotását méltató kritikájában. A lap belső címlapján egyébként képes híradás olvasható: „Befejezéshez közeledik Huszárik Zoltán merész vállalkozása, a Krúdy Gyula remekművéből készülő Szindbád című film forgatása.

Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok

Karinthy Ferenccel beszélget Tóbiás Áron


Élő probléma az irodalom atomizáltsága… Ma senkitől sem tudok tanácsot kapni. Akitől tudnék, annak nem érdekel a véleménye. Akinek meg érdekelne, azzal olyan viszonyban vagyok, hogy nem lehet hozzámenni… Magunk vagyunk… Létrehozták az addig csak kávéházilag szervezett irodalomból ezt az egy közös írószövetséget, azt a nagy hodályt, ahol a sok királyból mindenki közkatona, vagy mit tudom én kicsoda lett… Tulajdonképpen nem is baj. Mindig is így volt. Nemzedékek együtt indultak. Azután harminc év fölött kinek-kinek önmagáért kell helytállnia.

Bán Zoltán András: Petri elindul


Amikor az 1969-ben megjelent Költők egymás közt című antológiában verseinek reprezentatív válogatásával Petri György a nagyobb közönség elé lépett, majdnem minden irodalmár számára nyilvánvalóvá lett, hogy személyében nemcsak egy rendkívüli képességű költő mutatkozott be, de egy igen erős, kérlelhetetlen, mi több kínosan öntörvényű személyiség is. Első kötete, a Magyarázatok M. számára (Szépirodalmi, 1971) még evidensebbé tette ezt.

168 Óra

Dokumentumok


1971. február 6-án megszületett a 168 óra. Az első zenés, „szórakoztatási időben” adott politikai magazinműsor elindítása mérföldkő volt a kommunista rádiózás stílustörténetében. A műsor mögött álló politikai vezetők és vezető rádiósok abból indultak ki, hogy – amint a műsorról szóló könyv szerzője, Szalay Zsolt megfogalmazta – „a személyes hangvétel a személyiséghez kötődő nagy hatású agitációs eszköz”. A 168 óra a korszak legtöbb politikai orgánumánál szókimondóbb volt és lehetett, hiszen az volt a politikai elvárás vele szemben, hogy a szókimondás benyomását keltse.

Beluszky Pál: Ország a rajzasztalon


1971 az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) éve (is). Ha belegondolunk, persze furcsa, hogy csak 1971 az OTK éve, s nem 1949 vagy 1950. Olyan államberendezkedés mellett, amely tervgazdálkodást (?) is folytatott, amely az „egész világ megforgatását” tűzte ki célul – „holnapra”, elvárható lett volna, hogy a hatalom rendelkezzék deklarált elképzelésekkel a „múltból öröklött”, következésképp minden bizonnyal torz településhálózat átformálására. Pedig az ország területi szerkezetének, településhálózatának tervszerű átalakítására korábban is születtek elképzelések.

Vajda Mihály: Geschichte und Klassenbewusstsein – magyarul


Lukács György minden valószínűség szerint leghíresebb könyve, a Történelem és osztálytudat 1923-ban jelent meg német nyelven. Első megjelenésének pillanatában azonban nem keltett különösebb feltűnést. A kommunista mozgalomnak már nem kellett. Lukács mint a kommunizmus teoretikusa „késve érkezett”: messianizmusa nem volt összeegyeztethető a Moszkvából irányított mozgalomnak a világháborút követő forradalmi hullám csitultával egyre nyilvánvalóbbá váló pragmatizmusával.

Vezér Erzsébet: Megrontottak a fiatalok


Már a hatvanas években is készítettem interjúkat Lukács Györggyel. Amikor 1971-ben kérésére orvosa közölte vele, hogy az életéből már nem sok van hátra, címszavakban megírta önéletrajzát Megélt gondolkodás címmel. Ennek alapján kérdezgettük és vettük magnóra Eörsi Istvánnal az egész életét, amely sok más nyelvű kiadás után 1989-ben magyarul is megjelent. Lukács György 1971. június 5-én halt meg.

Amikor eltemették, én már Londonban voltam, ahol interjúkat készítettem többek közt a temetésről hazatért húgával, Mici nénivel. Ő mondta: „Tudod, ott olyan katonák álltak (ti.


Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1971


1971. január
Sík Endre „Vihar a levelet…” címmel megjelent emlékiratait, amely az 1930-as évek Szovjetuniójáról szól, szovjet utasításra bevonják a magyar könyvesboltokból.

A foglalkoztatottak létszámának növelése helyett a már alkalmazásban lévők bérének emelését támogatja az életbe lépő új közgazdasági szabályozórendszer. A televízióban megkezdődik az első monstre filmsorozat, John Galsworthy „Forsythe Saga” című regénye 26 részes tévéfilm-változatának sugárzása.

1971. jan. 3.



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon