Skip to main content

(–) [Neményi László]

(–) [Neményi László]: Felhívás embargóra / Torycídium / Az emlékezés politikája


Felhívás embargóra

Április 30-án, vasárnap, Clinton elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi embargót léptet érvénybe Irán ellen. Egyúttal felszólította szövetségeseit, hogy kövessék az amerikai példát. Clinton azt veti Irán szemére, hogy támogatja a terrorizmust, tömegpusztító fegyverek fejlesztésére törekszik és nem tartja tiszteletben az emberi jogokat.

A felhívás igen mérsékelt lelkesedést váltott ki Amerika szövetségesei körében.




(–) [Neményi László], B. E. [Békés Erzsébet], K. I. [Kiss Ilona]: Az új Munkáspárt / Oklahoma és a politika / Kapitalizmus a cipősdobozban


Az új Munkáspárt

Történelmi jelentőségű döntést hozott az ellenzéki brit Munkáspárt rendkívüli kongresszusának mintegy ezer küldötte. A Westminster Central Hall konferenciatermében összegyűlt párttagok és szakszervezeti megbízottak kétharmados többséggel elfogadták, hogy módosuljon a párt alapszabályának negyedik záradéka, amely immár 77 éve – vagyis a párt megalapítása óta mindvégig – a termelés, az elosztás és az értékesítés eszközeinek állami tulajdonba vételét tűzte ki célul.


(–) [Neményi László], Vajda György: Két német tartományi választás / Elnökvadászat


Két német tartományi választás

Vasárnap mintegy 13,7 millió polgárt próbáltak az urnákhoz csalogatni a német pártok Észak-Rajna-Vesztfáliában, a legnagyobb tartományban és Brémában, a legkisebb tartományi jogú városállamban, hogy döntsön a tartományi parlamentek összetételéről.


(–) [Neményi László]: Terrorizmus és szabadságjogok


A múlt kedden a tervezetben már létező terrorizmusellenes törvény megszavazása és megvitatása még nem tartozott a Kongresszus legsürgősebb feladatai közé. Még arról is vita folyt, hogy nem sért-e alapvető polgári szabadságjogokat. Az oklahomai bombamerénylet után a törvény elfogadására mérget lehet venni. Mind a republikánus, mind a demokrata törvényhozók egymás után jelentették ki, hogy a törvényt sürgősen meg kell szavazni.

A szabadságjogok maradéktalan érvényesülését védelmező csoportok koalíciója nehéz helyzetbe került.


(–) [Neményi László], SZ. J. [Szabolcsi János], [Neményi László]: Jospin vagy Chirac? / Milliárdokra kacsingatva / A plutónium titkos útjai


Jospin vagy Chirac?

A francia elnökválasztás első fordulója után az elemzők meglehetősen keserűek. Franciaország politikailag öt részre szakadt: a szélsőbal, a szocialisták, Chirac hívei, Balladur tábora és a szélsőjobb egyaránt mintegy ötödét szerezték meg a leadott szavazatoknak.

A franciák 80%-a ment el szavazni: ez ebben a szerencsés országban kevésnek számít.




(–) [Neményi László], H. L. [Holka László], K. I. [Kiss Ilona]: Szappanoperák tajtékja / Csatornaháború / Német plutóniumgate


Szappanoperák tajtékja

A filmek és a televíziós műsorok előállítása az Egyesült Államok második legjelentékenyebb exportágazatává fejlődött (az első a légi közlekedési és űrhajózási cikkek termelése); két éve az amerikaiak csaknem 8 milliárd dolláros bevételt könyveltek el a szórakoztatóipar produktumainak értékesítéséből, és ezek hatvan százaléka Európában talált vevőre.


(KI) [Kiss Ilona], (–) [Neményi László], – HL – [Holka László]: A fél évszázados Arab Liga / Schengenland, a hetek csodája / Posztszovjet tollvonások


A fél évszázados Arab Liga

Március 21-én Kairóban összegyűltek az arab államok külügyminiszterei, hogy megünnepeljék az Arab Liga megalakításának ötvenedik évfordulóját. Sok ünnepelnivalójuk nem volt, és evvel a résztvevők is tisztában voltak.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon