(–) [Neményi László]

Vissza a főcikkhez →

A múlt kedden a tervezetben már létező terrorizmusellenes törvény megszavazása és megvitatása még nem tartozott a Kongresszus legsürgősebb feladatai közé. Még arról is vita folyt, hogy nem sért-e alapvető polgári szabadságjogokat. Az oklahomai bombamerénylet után a törvény elfogadására mérget lehet venni. Mind a republikánus, mind a demokrata törvényhozók egymás után jelentették ki, hogy a törvényt sürgősen meg kell szavazni.

A szabadságjogok maradéktalan érvényesülését védelmező csoportok koalíciója nehéz helyzetbe került. Legfontosabb praktikus érvük a törvény ellen az volt, hogy nincs rá szükség, mivel az Egyesült Államokban nincs terrorizmus. Elvi kifogásaikat az oklahomai merénylet természetesen nem érvénytelenítette. A törvény lehetővé tenné a kormánynak, hogy terrorista cselekedetek tervezésével gyanúsított külföldiek kiutasítási eljárása során titkos forrásokból származó információkra hivatkozzék. A szabadságjogi aktivisták szerint ez ellentmond annak az alkotmányos elvnek, hogy a vádlottnak joga van vádlója szemébe nézni, és az ellene szóló bizonyítékokat megismerni.

A törvény egy másik pontjáról pedig úgy vélik, hogy sérti az egyesülési szabadságot. A törvény elfogadása esetén nem terrorisztikus célra is bűncselekmény lenne egy olyan szervezetnek adakozni, amelyet az elnök terrorista szervezetnek nyilvánított.

A törvény enyhítésére aligha lehet számítani. Ellenkezőleg: a hétvégén mind Clinton elnök, mind Gingrich házelnök a további szigorítás mellett szállt síkra. Egyebek mellett lehetővé akarják tenni, hogy a különböző nyomozóhatóságok ügynökei beépülhessenek a potenciálisan terrorisztikus szervezetekbe. Nem jár nagy kockázattal megjósolni, hogy a szabadságjogi aktivistáknak bajuk lesz a potenciális jelzővel.

• Külföld