Skip to main content

Adam Michnik

Adam Michnik: Időszerűek-e a liberális értékek?


A liberális értékek, John Stuart Mill, Alexis de Tocqueville és Hayek liberális értékei valóságos reneszánszukat élik a posztkommunista korszakban. A kommunizmussal szembeni ellenállás során újra visszanyerte fényét az állampolgári szabadság, a parlamentarizmus, a kulturális és politikai pluralizmus eszméje, a tolerancia és egy olyan ország utáni vágy, amely mentes mindenféle ideológia diktatúrájától. A tervgazdaság kommunista modellje visszaadta a szabad piac eszméjének értelmét. A teljes államosítás kiváltotta a különböző magántulajdon-formák pluralitásának normáihoz való visszatérést.

Adam Michnik: Miért nem szavazok Walesára?


Mindig csodáltam Walesa politikai észjárását. Igazán tiszteltem a stratégiáját a szükségállapot nehéz korszakában, és egyik munkatársaként támogattam is. Politikája egyszerre volt óvatos és bátor, és ami a legfontosabb: hatékony, amihez különleges ösztöne is hozzájárult.

Útjaink azóta elváltak. Most eltérő álláspontokat képviselünk. De még mindig szeretném hinni, hogy tudunk eszmékről vitatkozni, nemcsak egymást inszinuálni. Kár volna, ha az egykori barátság dühödt gyűlölködéssé fajulna.

Lech Walesa, mai politikai ellenfelem, kitűnő politikus.




Adam Michnik: A kommunizmus utáni Európa

avagy: bajok a demokrácia körül
Liberális hétvége Budapesten


Átmeneti rendszerben élünk. Senki sem tudja megmondani, hogy milyen irányban fejlődünk. Mi, a demokratikus ellenzék tagjai úgy érezzük, győztünk, ízlelgetjük a győzelmünket, mint ahogy a kommunisták – nemrég még börtönőreink – ízlelgetik vereségük keserűségét.

Adam Michnik: Hangok Magyarországról


E hangok arra szólítanak fel minket, hogy gondolkodjunk el Közép- és Kelet-Európa konfliktusokkal leginkább terhelt problémájáról. Oroszországban, a szovjet köztársaságokban, Romániában és Jugoszláviában, legutóbb pedig szokatlan erővel Bulgáriában kiújultak a nemzetiségi ellentétek, amelyekről kétféle gondolkodás tapasztalható országainkban.

E konfliktusok az elnemzetlenítés politikáját folytató, s a nemzeti azonosságtudatot támadó totalitárius diktatúrák örökségei. A kommunizmus nemcsak a nemzeti kisebbségeket, hanem az úgynevezett uralkodó nemzeteket is támadta.


Adam Michnik: Kérdések a németekhez


Különleges időket élünk. Egész Közép-Európa a rendkívüli változások útjára lépett. Föléledt Németország újraegyesítésének kérdése. A Gazeta Wyborcza az első lengyel újság, amely nyíltan írt a németek azon jogáról, hogy saját államukban élhessenek. Arról, hogy Németország egyesítése mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. E lap hasábjain kezdettől fogva bíráltuk a Honecker-rezsimet, s támogattuk az NDK demokratikus ellenzékének követeléseit, a németek törekvését igazságos és szabad életre.

Adam Michnik: Az eltűnt értelem nyomában

Huszonöt évvel ezelőtt, 1980 augusztusában Lengyelország megváltoztatta a világ arculatát. Lehunyom a szemem, és látom – szép idők, szépek voltak Lengyelországban az emberek. Harmincnégy éves voltam, és abban a meggyőződésben éltem, hogy a nemzedékem új fejezetet ír a történelemben. Most, hogy felidézem ezeket a szép napokat, átnézem az akkori feljegyzéseimet, mert nem bízom már az emlékezetemben. Túl sok keserűség és szomorúság halmozódott föl benne az elmúlt években. Nem is tudom, jól teszem-e, hogy ilyen keserű hangú, az ünnepélyes évfordulóhoz egyáltalán nem illő írással jelentkezem.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon