Skip to main content

Dékei Kriszta

Dékei Kriszta: Vedd le csak a szemüvegedet, drágám

Nyári művészeti események és könyvek


„Döbben a töppedt,
Hajlik a vessző,
Lehet ülni, feláll!”



A rossz nyelvek szerint vasárnap délelőttönként megélénkül a Ludwig Múzeumban a forgalom: magányos, sörpocakos férfiak róják az emeleti termeket. Kiállításra jöttek ők, de ennek örve alatt valószínűleg mást is keresnek: meztelen nőket, soft-pornót, azaz legális élvezkedést. A voyeurizmus kitüntetett terepe Helmut Newton Szex és tájképek című kiállítása, ami nyilván jót tesz a múzeum látogatottságának, de számos művészetelméleti és esztétikai kérdést is felvet.


Dékei Kriszta: Élet az Eurofarmon

Két franciaországi kortárs gyűjtemény Budapesten

 
Bár a FranciArt (a 2001-ben Franciaországban megrendezett MagyArt mintájára elnevezett magyarországi francia kulturális évad) rendezvényei csak februárban kezdődnek, a szemfülesebbek már januárban bőséges ismereteket nyerhettek arra nézvést, miként is gondolkodnak a kortárs művészetről a franciaországi FRAC és MEP fedőnevű gyűjtemények gazdái és kurátorai.

Dékei Kriszta: Állatok és emberek tüköre

Novemberi kiállítások Budapesten az Őszi Fesztivál keretében

 
Immár negyedik éve örvendezteti meg a Lövölde téren megforduló egyedeket – úgy is, mint a trolibuszban zsúfolódó arctalan és fáradt masszát, a talpalatnyi földért galambokkal hadakozó hajléktalanokat, a kutyagumit hajnali derengésben kerülgető, gyermeküket iskolába vonszoló családanyákat, nem mellékesen persze a VII. kerületi populáció döntő többségét alkotó, a tér kisboltjai között cekkereikkel fáradhatatlanul pendliző nyugdíjasok siserehadát – egy óriásplakát, melyet 1x1 Táblának neveznek.

Dékei Kriszta: Karnevál

Szemelgetés a Fotóhónap 2002 rendezvényeiből


Nem, nem írhatok Kesző Benjamin köszörűsről, aki a Hárombéka tér 4. szám alatt lakott, sem Kesző Bertalanról, a nyugalmazott elöljáróról és amatőr koldusról, akik mind nem azonosak Kesző Benedekkel, az ószeressel és antikváriussal vagy Kesző Domonkossal, a fővárosi főszámvevőségi főszámtanácsossal; sem Kankalin Mátyás törvényszéki bíróról, továbbá Kanavász Antal ezredesről, és sajnos Hoppy Lőrinc – hudrabancs, geregye sőt iglic – tébolygásairól sem. Mindazon alakokról tehát, akik lárvaként viselik és változtatják meg identitásukat.

Dékei Kriszta: A vágy tárgyai

Februári kiállítások Budapesten


A kereskedelmi csatornákon vetített akció-horror-fantázia-thriller bárgyúságok előtt gyakran hívják fel figyelmünket arra, hogy a filmben sokkoló, a nyugalom megzavarására alkalmas jelenetek láthatók – küldjük tehát nyugovóra a nagyit és a már a lefekvés lehetőségének megemlítésétől is ezerrel felpörgő csemetéinket.

Dékei Kriszta: Húsz év festői kor-képe


(koncepció)

A Beszélő 2001. október 19-én ünnepelte 20. születésnapját a Zrínyi Nyomda elhagyott üzemcsarnokában. Ebből az alkalomból a szervezők húsz művészt, illetve művészcsoportot kértek fel arra, hogy a nap folyamán, in situ készítsenek egy-egy évszámhoz kapcsolódó művet. A művészek a kiválasztott évet reprezentáló mű témájának kiválasztásához egy évenkénti lebontású eseménytörténeti vázlatot vehettek igénybe.


Dékei Kriszta: Erotischer Wiener Walzer

Októberi kiállítások Bécsben és Budapesten


Bécs új modern képzőművészeti negyedében – amelyet a város központjában, a Kunsthistorishes és a Naturhistorishes Museum épületeivel szemben található egykori neobarokk udvari lovarda (Messepalast) épületeit felhasználva alakítottak ki – magasodik a szürke bazaltláva lapokkal borított, „jól megkelt buktára” hasonlító Modern Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum épülete. A nyitó kiállítást – amely a hatalmas anyagból mintegy 400 művet mutat be – még Hegyi Lóránd, a múzeum most távozó igazgatója rendezte.

Dékei Kriszta: Tour de Paris

Képzőművészeti események szeptemberben


Június volt. Köztársasági elnökünk a Párizsi Magyar Intézetben Kő Pál kiállításával ünnepélyesen megnyitotta a MAGYart[1] rendezvénysorozatát, de azt csak kevesen tudták, hogy a már kész programajánló füzet borítójának alapszínét az utolsó pillanatban meg kellett változtatni. Vörösről zöldre. („De hiszen ez komenista szín!” – kiálthatott fel rosszallóan a vizslatekintetű csinovnyik.) A szemfüles javítás sem növelte meg azonban az érdeklődők számát.

Térkép e táj


Ellenben a St.



Dékei Kriszta: Bé mint...

Nyári művészeti körkép – kutyusokkal


...Budapest


A főváros látványosságait bédekkerrel feltérképező, tikkadt turistacsoport kissé indignálódva állhatott a Hősök terén. Eltűntek az oszlopcsarnokból a királyszobrok! Meg a magyar függetlenségért és szabadságáért küzdő hős magyar vitézek! (Egyetlen kánikulában ájuldozó, arra vonszolódó helybeli sem árulta el nekik, hogy a szoborcserélgetés nemzeti hagyomány ugyan, de most állítólag nem erről van szó.) A csoport jobb híján betéblábolhatott a Műcsarnokba, ahol nem is sejthette, hogy a nyár legfontosabb kiállítását látja.

Dékei Kriszta: Egy tárgy megtisztítása


ÉN OLYAN SZOBROKAT SZERETNÉK
CSINÁLNI KLOTILD AMELYEKET
HA ÍGY ELÁSNAK A JÖVŐBEN
MAGUKTÓL KIKELNEK NE KELLJEN
HOZZÁJUK BULDÓZER
SE RÉGÉSZET.





Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon