Az utóbbi egy-két évben szokatlanul élénk mozgás tapasztalható az egyházak, egyházi tömörülések és az egyházügyi hivatal háza táján.
Egyrészt megerősödött az ÁEH tárgyalási kedve (deviza-elszámolású partnerekkel).
„...vala és nincs, noha van.”
(Jelenések kve 17:8)
Gyönyörűséggel forgatom a Kartográfiai Vállalat által 1987-ben kiadott, igényes kivitelű Nagy Világatlaszt. Csodálatos térképek, zászlók és címerek, a földrészek színes növény- és állatvilága, s végül a Föld országainak földrajzi adatai, valamint gazdasági és egyéb táblázatai bűvölik el az atlasz és a képzelet segítségével utazó világjárót.
Ha a 264.
„Átok reá, ki téged átkoz,
Áldás reá, ki téged áld.”
(Arany János: A Bibliából Mózes I. 27. 27. 29.)
A két világháború között létezett Krisztushívő Zsidók Felekezete egyik életben maradt tagját a hatvanas évek elején meghívta egy katolikus káplán egy ifjúsági istentiszteletre.
A napilapok pletykarovatában hetente több tudósítás olvasható kisebb-nagyobb rendőri sikerekről, bűnözők leleplezéséről, a törvényekkel konfliktusba keveredők megzabolázásáról. Ki tudja miért, a sajtó érdeklődését nem keltette fel az az intézkedés, melyet 1986. május 11-én vasárnap, 15.30-kor Zalaegerszegen Kovács László rendőr alezredes egy százados, egy főhadnagy és további két, ismeretlen rendfokozatú nyomozótiszt társaságában „foganatosított”.
„Gyülekezetük legalizálásra törekszik.
Nincs kétségük afelől, hogy kérelmük
pozitív elbírálást nyer.
(Mi az ellenkezőjét szeretnénk remélni
– A szerk.)”
A szerkesztősége nevében aggódó újságírót Seszták Ágnesnek[SZJ] hívják. Riportja – Könyörgés Szántó Annáért –, mely a Magyar Ifjúság 1984.
Előzmények
Magyarországon a századforduló óta működik a Hetednapot Ünneplő Adventista Egyház.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 34 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét