Skip to main content

Fényi Tibor

Fényi Tibor: Ki falazott?


Az elmúlt évtized talán egyetlen külpolitikai akciója se hozott Magyarország számára annyi nyugati dicsérő szót, mint a kelet-német menekülők továbbengedése. Kevésen múlt azonban, hogy ez a kórus ma nem a magyarok elítélésétől hangos. A „német kérdés” megoldására nálunk csak a Belügyminisztériumnak volt valamiféle forgatókönyve, aminek már első lépésével sikerült világbotrányt okoznia. Ezt kellett később a kormánynak szerencsés rögtönzésekkel és bátor döntésekkel helyrehozni. Ez most még sikerült.

Már megszokhattuk, hogy a Belügyet mindig váratlanul érik a dolgok.


Fényi Tibor: A romániai menekültek visszaadásáról

Részletek a Menedék Bizottság dokumentációjából
Románia-dosszié


1987. szeptember 5.              

Doru Szovati átszökik Magyarországra. Szeptember 10-én Szegeden letartóztatják és visszaadják a románoknak. Nagyváradon 10 hónap börtönre ítélik.

1988. július 22.

Mihai Gura és Magdolna Konczányi a romániai Marcaházánál jönnek át Magyarországra. Visszaadják őket. A nagyváradi Securitate kitiltja őket a lakóhelyükről, Óromániában kényszerlakhelyet jelölnek ki nekik.

1988.








Csalog Zsolt, dr. Bognár Éva, Fényi Tibor: Nemcsak hírlik

Románia-dosszié



Hírlik, hogy a román hatóságok műszaki határzárat építenek a román–magyar határ mentén. Egyelőre azonban még változatlan intenzitással folyik a menekülés: hetente százak kockáztatják életüket, vállalják nemcsak a bizonytalanságot, de a román határőrök golyóit, vagy az azzal majdnem egyenértékű lebukást – egy kicsit szabadabb élet reményében. Elsősorban romániai magyarok, akik a drasztikus nemzetiségi elnyomás elől is menekülnek – de nemcsak ők: érkeznek szászok, cigányok és románok is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon