Skip to main content

Garaczi László

Garaczi László: Die

Orosz–magyar 2:10


Már az is jó, hogy Németországból Die-be utazni.

Die Festival. Das! Festival, helyesbített a főnök. Die Festival, ellenkezett szerényen a köpcös tévés. Das!


Garaczi László: Tollas izom


Azt mondják, akik értenek a teniszhez, hogy tollasozni körülbelül olyan, mint mikor egy vadászpilótát átképeznek metrórendőrré.

Vajon miért alakult így? Az ok valószínűleg a tollas tradíciók vétkes hiányában rejlik és az előítéletes emberi gondolkodásban, mely szereti a jelenségeket egyszer és mindenkorra beskatulyázni.


Garaczi László: Rongyokból vagyunk

Tárca


A felirat friss volt, lendületes és figyelemfelkeltő.

NYUGATI KILÓS RUHAVÁSÁR. CONDRA, CEIG ÉS KANAVÁSZ. KAMÁSLI, FUSZEKLI, TOPÁNKA. TURKÁLÓ A KÖRÖNDÖN. JÖJJÖN, TURKÁLJUNK EGYÜTT. NE FELEDJE, RONGYOKBÓL VAGYUNK MINDANNYIAN!

A szembejövők elégedett mosolyából láttam, jólesően kiturkálták magukat. Kopott felöltők, kitérdelt macskanadrágok, kikandikáló nagylábujjak.

A Kodály körönd felett egy hatalmas, katonai helikopter lebegett, és csövekből omlott a condra a népre, akik ily módon, hogy úgy mondjam, fölfelé turkáltak.






Garaczi László: Petőfi, a petőfi

(be­vezetés a petőfilológiába)

Petőfisztán: kis völgy egy Ázsiából kinyúló félsziget (Európa) szívében. Lakói: a petőfik. A völgy valaha tenger volt, a petőfik pedig halak, amit az is bizonyít, hogy ha megnyalsz egy petőfit, sós az íze.

Ambrus Judit, Garaczi László: Levelek Garaczi Lászlóhoz

Garaczi László és Ambrus Judit levélváltása

Garaczi László: Matyesz

Vacsora után elkortyolta a pohár bort, amit asszonya tett elé negédes mosollyal, aztán szakadt gúnyát, lukas föveget vett, hogy elvegyüljön az egyszerű nép között. Arra gondolt, hogy Bea talán nevetségesnek találja az öncélú, hiú színészkedést, de Bea azt mondta, nagyon is imponál neki, elvégre Itáliából származik, a commedia dell’arte hazájából. Már napközben látszott Má­tyáson, mire ké­szül, tétova mozdulatain, felhős tekintetén.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon