Skip to main content

Horváth Jenő

Horváth Jenő: Megállították Silvio Berlusconit

Olaszország


Olaszország újra fellélegzett, miután az április 23-i helyhatósági választásokon kimondta az első nemet a demokráciaellenes törekvésekre: hiába jósolták a politikai meteorológusok a jobboldal győzelmét, mégiscsak a baloldali koalíció nyert. Mégiscsak nagyot tévedett Silvio Berlusconi és csapata, akik a Forza Italia tavaly márciusi sikere alapján azt hitték, hogy feltartóztathatatlanok, hogy az olaszok a politikában is olyanok, mint a futballmeccsen. Azt hitték, hogy be tudják csapni a sok évtizedes korrupciótól és pártokráciától megcsömörlött embereket.

Horváth Jenő: Az újfasizmus vége?

Olaszország

 
Olaszországnak megint van parlamenti támogatást élvező kormánya – a II. világháború után immár az ötvennegyedik: Silvio Berlusconit, a Lovagot most a Bankár, Lamberto Dini váltotta fel a kormányrúdnál.

Horváth Jenő: Tiszta kezek – piszkos zsebek

Olaszország


„Az Olasz Köztársaság kormányának nincsenek rokonai, nincs se fiú-, se leánytestvére” – jelentette ki Giuliano Ferrara kormányszóvivő, a feszültségek miatt folyton zabáló, 160 kilósra hízott egykori tévésztár Paolo Berlusconi, az olasz miniszterelnök-öcs ellen kiadott le-tartóztatási parancs hírét kommentálva, és elégedetten körbenézett.

Horváth Jenő: Mussolini-koporsó – nemzetiszínű lánggal

Olaszország


– Fasiszták-e a posztfasiszták? – Nem! – válaszolja kategorikusan Antonio Martino, az új Berlusconi-kormány Forza Italia-párti külügyminisztere, aki a múlt héten Brüsszelben, „megnyugtatásra” szánt európai körútjának első állomásán, így nyilatkozott az újságíróknak: „A belga miniszterelnök-helyettes úr kijelentette, hogy fasiszta miniszterekkel sohasem lesz hajlandó együtt dolgozni. Én is ugyanezt mondom. A Berlusconi-kormányban azonban nincsenek újfasiszták.

Horváth Jenő: Forza!

Olaszország


Épp egy hónapja, 1994. március 27–28-án választották meg az olaszok a második, köztársaság első parlamentjét. A korábbi arányos-listás rendszer helyébe új választási szisztéma lépett: az egyéni-többségi és a listás rendszer sajátos kombinációja. Magyarul: a mandátumok háromnegyed részét az egyéni jelöltek között osztották szét, az kapta, akire a legtöbben szavaztak a választókerületben; a pártok arányosan csupán a mandátumok maradék egynegyed részén osztozkodtak.

Horváth Jenő: A bal a jobb

Olaszország


A speciális közigazgatási státussal rendelkező Dél-Tirolban tartományi tanácsot, néhány helyen megyei tanácsot, több mint száz városban pedig polgármestert és önkormányzati testületet választottak.

Horváth Jenő: Célpont: az elnök

Titkosszolgálati botrányok
Olaszország


Az utóbbi hónapokban Olaszországban az ügyeletes szerkesztőkön kívül már alig figyelte valaki a képernyőket, ha a „Tiszta kezek” sorozatban lebukott politikusokról szóló hírek peregtek. Nem csoda: az elmúlt másfél évben immár minden negyedik parlamenti képviselő és mintegy kétezer üzletember ellen folyt vizsgálat korrupció miatt. Egy október 28-i közlemény láttán azonban még a legelfásultabbak is felugrottak a helyükről: Vincenzo Terranova bíró elrendelte hat titkosszolgálati főnök előzetes letartóztatását.

Horváth Jenő: Bel Paese

Itália 1993 tavaszán


Az átlag olasz régebben se mulasztotta el a Tv-híradót. Ötven éve, a fasizmus bukása óta Nyugat-Európában mindig Olaszországban volt a legnagyobb a politikai érdeklődés, mindig az olasz választásokon volt a legmagasabb a részvételi arány. Itáliában a nagy pártok mindig is milliós taglétszámú tömegpártok voltak, de a közepes és a kis pártoknak is volt legalább 100 000 tagja. Talán csak a foci annyira népszerű, mint a politika.

Mostanában különösen kár lenne kihagyni a híradót. Végre megbilincselt pártpénztárosokat, képviselő urakat látni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon