Karsai László: Szálasi Ferenc, a tökéletes bűnbak

Kissé talán túlságosan is provokatívra sikerült címválasztásom, úgy érzem, némi magyarázatra szorul. Hogyan lehet „bűnbaknak”, vagyis per definitionem ártatlan áldozatnak nevezni azt a politikust, akinek nevéhez tízezrek halála, fővárosunk történetének legtöbb anyagi és emberi áldozatot követelő ostroma, az ország jó részének romba dőlése és kirablása fűződik? Csakis egy értelemben: ha nevét és rendszerét „megtisztítjuk” mindazoktól a rágalmaktól és vádaktól, amelyeket rá és rendszerére szórtak, és megkíséreljük tisztázni, hogy ő, illetve az 1944. október 15-16-án német fegyveres segítséggel uralomra került rezsimje ténylegesen mit tett, mit követett el.

• Tovább

Karsai László: Válasz

Avihu Ronén és David Gur indulatos, személyeskedő hangvételű „hozzászólásai” több olyan állítást és vádat is tartalmaznak, amelyekre viszonylag könnyű válaszolni. Álságosnak vélem Ronén sajnálkozását, hogy nem írtam „módszeres” bírálatot könyvéről, hiszen ha az ő igényeit is kielégítő kritikát írtam volna, abban nyilván még élesebben fogalmaztam volna. Nem tudom értelmezni állítását, mely szerint 1990-es budapesti beszélgetésünk alkalmával ő megértette volna, hogy „nincs kilátása” magyarországi levéltárakban kutatni.

• Tovább

Karsai László: Táborok, haláltáborok

A koncentrációs tábort mint „börtönt”, abban a formában, ahogy az a totalitárius rendszerekben (Szovjetunió, náci Németország, „szocialista” Kína stb.) elterjedt, a britek találták ki, még a búr háború (1899–1902) idején. Körülbelül 150 000 nőt és gyereket zártak koncentrációs táborokba. A britek farmokat égettek föl, több száz fős gyalogmenetekben hajtották foglyaikat a lágerekbe. A brit uralom ellen lázadók hozzátartozóit a táborokban éheztették, legalább 35 000 ember pusztult el a fogságban, többségük éhezés vagy fertőző betegségek következtében.

• Tovább

Karsai László: Lőni vagy túlélni?

1945 után hosszú éveknek kellett eltelni, amíg a világ közvéleménye és zsidósága egyáltalán hajlandó volt szembenézni azzal, hogy a második világháború idején hatmillió zsidót öltek meg a nácik és európai cinkosaik, szövetségeseik és csatlósaik a legváltozatosabb módszerekkel (éheztetés, kényszermunka, agyonlövés, elgázosítás stb.). 1959-ben egy bostoni újságíró, Paul Benzaquin Holocaust címmel könyvet publikált New Yorkban. Az újságíró tudta, hogy ez a görög szó Istennek ajánlott, teljesen elégő tűzáldozatot jelent.

• Tovább

Karsai László: Válasz Pelle Jánosnak

Pelle János közírónak igen határozott véleménye van az antiszemitizmusról, a Holocaustról és azokról a történészekről is, akik Magyarországon vagy a nagyvilágban ezekkel a témákkal foglalkoznak. Véleményét olykor igen indulatos formában adja közre. Sajnálatos módon cikkében több olyan súlyos tárgyi tévedés, pontatlanság is szerepel, amelyek puszta fölsorolása is komoly kételyeket kell hogy ébresszen az objektív olvasóban Pelle általános tájékozottságát illetően.

• Tovább

Karsai László: Történészek, gyilkosok, áldozatok

Michael Marrus neves amerikai Holocaust-szakértő történész néhány évvel ezelőtt elismerően veregette meg saját és szintén a Holocausttal foglalkozó kollégái vállát. Vélekedése szerint az elmúlt két évtizedben a Holocaust olyan sajátos, új tudományterületté vált, ahol más korszakok szakértő történészei is otthon érezhetik magukat. Azonos forráskezelés, metodológia jellemez minket, Holocaust-szakértőket, akik tudatosan pontos módszertannal nem szűk, hanem széles, nagy problémaköröket felölelő kérdésekre keressük a válaszokat – dicsekedett M.

• Tovább

Karsai László: Reflektor a sötétbe

Folytatjuk Szálasi Ferenc eddig publikálatlan naplójának közlését. Karsai László bevezetőjét és a napló első részét 2008. márciusi számunkban olvashatják.

• Tovább

Karsai László: Reflektor a sötétbe

• Tovább

Karsai László: Horthy Miklós (1868–1957)

A Pesti Izraelita Hitközség Horthy Miklós 76. születésnapján a Wesselényi utcai Hősök templomában hálaadó istentiszteletet tartott – számolt be az ünnepi eseményről a Magyarországi Zsidók Lapja. A hitközség elöljárósága, képviselő-testülete testületileg megjelent, és képviseltették magukat az összes felekezeti szervezetek és intézmények. Dr. Hevesi Ferenc főrabbi, az újság szerint, „magasröptű beszédben em­lékezett meg a Kormányzó Úr dicsőséges országlásáról, s könyörgő imában kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Kormányzó Urunkat és a magyar hazát… Az istentisztelet a Hiszekeggyel kezdődött és a Himnusz eléneklésével ért véget.”1 Ha figyelembe vesszük, hogy Hevesi főrabbi 1944. június 18-án könyörgött Horthyért és a hazáért a Hősök templomában, ez a lelkesedés furcsának tűnhet.

• Tovább