Kisbali László: Harc a lelkekért? A vallás küldetése a szekularizált világban

Résztvevők: Donáth László evangélikus lelkész, parlamenti képviselő; Iványi Gábor metodista lelkész, a Wesley Lelkészképző Főiskola főigazgatója; Pásztor János református lelkész, a debreceni Hittudományi Akadémia professzora; Raj Tamás főrabbi, a Makkabi Kiadó igazgatója; Tasi István Krisna-hívő lelkész (brahmana), főiskolai tanár; Vankó Zsuzsa lelkész, a Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola főigazgatója.
Kérdez: Kisbali László

Minden vendégünk „kettős identitással” érkezett erre a beszélgetésre: amellett, hogy

• Tovább

Kisbali László, Mink András: „Jó szakember hírében állt”

Az első kérdésem nem közvetlenül a vershez kapcsolódik, hanem könyvészeti nyitósorához, amelyhez hasonló szinte mindegyik Balassi-vershez kapcsolódik: „Az Csak a búbánat nótájára.” El tudod képzelni, hogy egyik versed címe alatt az álljon: írta Petri György a „Légy jó kicsit hozzám” nótájára?

Vagyis azt, hogy egy már létező népszerű dal formájára írjak verset? Miért ne! Igaz, még nem írtam ilyet, de semmi elvi kifogásom nincs ellene. Ha jól tudom, József Attila több verset is írt korabeli népszerű kuplék ritmusára.

• Tovább

Kisbali László: Az Akasztottakról

Böröcz András szobrászművész tíz éve Brooklynban platántörzsekből és vastagabb ágakból szobrokat faragott, hosszú, megnyúlt, furcsa, időnként groteszk tartásba merevedő alakokat, majd nyakukba kötelet vetett, s felakasztotta őket, mind a tizenhetet. Ez eddig rendben. Böröcz azonban úgy gondolja, hogy ezek a szobrok eredendően hangszerek.

• Tovább

Kisbali László, Mink András: „Csak mondod bele a pofájukba”

Ugyanaz a helyzet, mint Weöres esetében: költői pályád részben egybeesik Illyésével, tehát nincs történelmi távlat. Ismerted személyesen?

Az túlzás, hogy ismertem volna. Egyszer voltam nála, hogy megkérjem, írjon alá egy nyilatkozatot, amelyben a csehszlovákiai ellenzékiek bebörtönzése ellen tiltakoztunk. Elég furcsán viselkedett, amit őszintén szólva akkor ellenszenvesnek találtam. Először megkérdezte, hogy ki írta a nyilatkozatot, mert hogy olyan magyartalan. Mondtam, hogy én. Erre azt mondta: ugye, ha ezt aláírnám, akkor sokan aláírnák.

• Tovább

Kisbali László, Mink András: „Mennyei pofátlanság”

Már József Attilánál is eljátszottál a gondolattal, hogy ha élne, nem is volna még olyan öreg. Weöres Sándor viszont jószerivel kortárs. Ismerted személyesen?

Csak egyszer találkoztam vele személyesen, meghökkentő jelenség volt. Fura, kissé nyávogó hangjával olyan volt, mint egy gonosz kis manó. Határozottan volt benne valami gonoszkodó hajlam.

• Tovább

Kisbali László, Mink András: A néma Petőfi

Az aktuális helyzetre való tekintettel nem lett volna célszerűbb a Húsvét előtt című verset választani?

Tulajdonképpen igen, de azért választottam mégis ezt a verset, mert szöges ellentétben áll azzal a közkeletű képpel, miszerint Babits a politikától elforduló, az erőszaktól iszonyodó, esztétizáló, l’art pour l’art költő lett volna. Ami bizonyos fokig hamis önkép is volt. Ehhez képest egész életében szinte minden fontos politikai történésre reagált, ettől a munkástüntetéstől kezdve a világháborún át a fasizmusig, nem is beszélve Trianon-verseiről.

• Tovább

Kisbali László: „Ha már úgyis eleve kétségbe van esve”

Még mindig érettségi tétel vagy?

Azt hiszem, igen.

Csak azért kérdeztem, mert érzésem szerint új helyzetben vagyunk. Petőfi és József Attila költészetét könnyű volna összekötni a tiéddel, de vajon el tudnál-e képzelni érettségi tételt, amely a Berzsenyi és közted lévő költői kapcsolatot firtatná? Te magad visszaadnád ezt a tételt?

Talán meg fogsz lepődni, de Berzsenyi mindig nagyon közel állt hozzám. Ha valaki, ő volt a par excellence politikai költő. A verseinek jó része nem más, mint aktuálpolitikai publicisztika.

• Tovább

Kisbali László: A lumpen család

Egyszer régen azt mondtad, hogy saját költészeted fontos elemének tekinted annak belátását, hogy a József Attila-i út nem folytatható.

Méghozzá rögtön az első kötetem utáni első interjúban mondtam ezt. Egyszerűen úgy gondoltam, hogy József Attila, függetlenül attól, hogy jó néhány verse tartalmi értelemben forradalminak tekinthető, élete vége felé már inkább egy konzervatív humanista, ha úgy tetszik, polgári álláspontot képvisel. Ez a költészet valaminek a betetőzése, egyfajta marxista lezárása. Nem véletlen, hogy 1937-ben Arany Jánoshoz szól egyik rövidebb verse.

• Tovább

Kisbali László: „A forradalmat nem lehet jegelni”

Mikor olvastad utoljára a Nemzeti dalt?

Meglepő módon nem olyan régen, úgy fél évvel ezelőtt. Elkezdett foglalkoztatni Petőfi, és éppen ez a korszaka. A Dicsőséges nagyurak, a Nemzeti dal, az Ezernyolcszáznegyvennyolc, a 15-dik március, 1848. Megdöbbentő, hogy ebben a politikailag nagyon sűrű időszakban Petőfi mennyire együtt volt az eseményekkel. Azt hiszem, ez egyedülálló pillanat a világirodalom történetében. Hogy egy nagy költő nagy verseket írjon, amelyek közvetlenül formálják a történelmet.

• Tovább

Babarczy Eszter, Kisbali László: „Nagyon szeretem a filozófia radikalitását – még ha veszélyes is”

A Viták és irányzatok a marxista filozófiában című cikke megjelenésekor, 1968-ban igen nagy port kavart. Hogyan látja ma ezt az írást?

• Tovább