Skip to main content

Kiszely Károly

Kiszely Károly: Adó és környezetvédelem

A munkanélküliség mint a hibás adópolitika következménye


Nem a jövedelem- és nyereségadókra kell koncentrálni – különösen nem a kis és közepes jövedelműeknél –, és nem szabad érzéketlen egységességgel alkalmazni a forgalmi adót.

Kiszely Károly: Adóátok, adóáldás


Támogatott károkozás

Óvatos számítások szerint minden környezetkárosító beruházáson, terméken, szolgáltatáson nyert egyetlen forint négy forint kárt okoz, csakhogy más élvezi a hasznot, és más viseli a kárt. Magyarán, az állam az adófizetők pénzéből ösztönzi a környezetszennyezést, ezért a károkozó további károkozásban érdekelt. Az adófizető pedig rendszerint nem is sejti, miért fizet oly magas adókat.


Kiszely Károly: Zöld levelek


Fenyőünnep után golfpálya

Hallom, a pomázi Duna-part valóban európai értékű ártéri erdejére, ligeteire vetett szemet az „önkormányzat”, s helyükön golfpályát szeretne létesíteni. Minő egyedi és fantáziadús ötlet! Európa egyik legszebb ártéri ligetét meggyilkolni holmi golfpályamániáért, ami a művelt nyugati polgárnak már a könyökén jön ki, és csak megvetését váltja ki? Ez valami olyan üzlet, mint aranyat üveggyöngyre cserélni.

És mit ad Isten?




Kiszely Károly: A negyedik tényező

Parlamenti demokrácia és környezetvédelem


A lobbyk „terhétől” a jól működő parlamentarizmus sem szabadulhat. A pártok támogatói – a szavazók – joggal tesznek javaslatokat képviselőiknek, s méltán kérhetik számon érdekeik képviseletét. A két legbefolyásosabb lobby: a vállalkozói, mely gazdasági hatalma révén gyakorol nyomást a honatyákra és a kormányra; valamint a szakszervezeti, mely nagy tagsága révén teszi ezt. Ha a képviselők vagy a kormányzó politikusok nem e csoportok elvárásai szerint lépnek föl, a lobbyk az anyagi és szavazati támogatás megvonásának kilátásba helyezésével tudnak hatást elérni.

Kiszely Károly: Vita a magyar katolikus egyházban


Nem az ember van a szombatért,
hanem a szombat van az emberért.


Márk 2,27


Évek óta heves vita dúl a magyar katolikus egyházban az erőszakmentesség kérdéséről. Két szélső álláspont kristályosodott ki. Az egyik vélemény szerint a kereszténység szükségszerű velejárója az erőszakról való lemondás; még önvédelem vagy segítségnyújtás céljából sem szabad erőszakot alkalmazni.

Kiszely Károly: Társadalmi békeszolgálat


Igen tisztelt Asszonyom, Uram!

Nem sürgős, de fontos ügyben zavarom Önt. Nem ismerhet engem, így engedje meg, hogy röviden bemutatkozzam. Jelenleg fizikai munkával keresem a kenyeremet. 1976-79-ig fogházbüntetésemet töltöttem, mert lelkiismereti meggyőződésem miatt elképzelhetetlennek tartottam, hogy fegyvert fogjak.


Kiszely Károly: Nyílt levél törvényességért


Miután számtalan kérvénnyel, beadvánnyal fordultam különböző illetékes szervekhez és személyekhez az engem ért törvénytelenség orvoslásáért, de érdemi választ nem kaptam – a nyílt levél formáját választom. Remélem, kérésem így eljut olyan felelős személyekhez is, akik emberi életekben nemcsak papírmunkát látnak.

A történet 1970-ben, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban kezdődött.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon