Konrád György: Megérkezés
Álmos vagyok és izgatott.
Az antiszemitizmus ellen, a demokratikus megújhodásért
A SALOM
független magyar zsidó békecsoport állásfoglalása
Az ország gazdasági és politikai állapota már-már válságos. Mindenfelől a mélyreható reform sürgető követelése hallatszik. Most mutatkoznak meg a következményei annak, hogy a kormányzat az elmúlt évtizedekben erőszak és manipuláció útján, a maga hatalmának zavartalansága érdekében látszatmegoldásokat kényszerített a társadalomra, és elmulasztotta létrehozni a fejlődés egészséges, szilárd alapjait.
Hölgyeim és Uraim, magyar demokraták!
1946-ban, túl már a fasizmuson és innen még a sztálinista kommunizmuson, a demokratikusan választott magyar parlament pártjai úgy döntöttek, hogy Magyarország demokratikus köztársaság legyen, amelynek élén köztársasági elnök áll. Ha emellett a döntés mellett, amely egyezett a magyar nép akaratával, megmaradhattunk volna, akkor ma az európai nemzetek demokratikus közösségének egyenrangú tagjai lehetnénk, akkor ma nem kellene válsághíradásokkal szembesülnünk az ország életének minden mezején.
1.
Mi a barátság feltétele két nép között? A megbízhatóság. Ugyanúgy, mint két ember között.
A népek egymással szembeni viselkedése a történelmi időben kirajzol egy karaktert. Ha ez a karakter megnyerő, akkor van barátság, ha nem az, akkor csak udvariasság van, a külpolitika nyelvén jószomszédi kapcsolat. Számomra megnyerővé egy karaktert az erkölcsi megbízhatósága lesz.
Van akinél érzem, tűzbe tehetem érte a kezem, nem fog elárulni. Nem fog véteni a barátság etikája ellen. Nem ad el hét krajcárért. Nem fogja kihasználni a gyengeségemet.
Válság van? Mióta? Tavaly óta? Ötvenhat óta? Negyvenkilenc óta? Negyvenöt óta? Negyvennégy óta? Harminckilenc óta? Harminchárom óta? Tizenkilenc óta? Tizennégy óta? Hatvanhét óta? Negyvenkilenc óta? Mióta?
A cukrásziskola lelkesen csinál egy tortát. Tesznek bele egy kiló sót. Feldíszítik az asztalt. Körülülik. Feltálalják a tortát. Hát, nem elég finom. Honnan, melyik mozzanattól datáljuk a válságot?
Válság van? Nagyszerű. Kezd érdekes lenni a város. Valami zsibongás észlelhető, a figyelem éberebb. Csipkerózsika feltápászkodik.
A legnagyobb rossz nem a kommunizmus vagy a kapitalizmus, nem egyik vagy másik nagyhatalom, hanem a tömbrendszer léte, a tömbállamok léte. A legnagyobb rossz a két katonai szövetség,[SZJ] a két tömb konfrontációjának a logikája. Ha két nagyhatalom körül katonai szövetség van, akkor két imperializmus, két birodalom verseng egymással.
Az alábbi levelet a New York Review of Books 1982. december 2-i száma alapján közöljük, fordításban. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Rényi Péter: Nem babra megy a játék c. cikkében (Népszabadság, 1982. december 11.) foglalkozik Konrád levelével.
A lengyelországi veszélyről
Nagy a veszélye, hogy a lengyel kormányzat kész helyzet elé készül állítani a világot a KOR (Társadalmi Önvédelmi Bizottság) szóvivői ügyében.
A kelet-közép-európai országokban megvan a demokrácia szükséglete, de nincsen meg sem a demokratikus forradalom, sem az alkotmányos demokratikus reform eshetősége. A nemzeti önrendelkezés a Varsói Szerződésbe és a szovjet jelenlétbe ütközik, a politikai önrendelkezés az egypártrendszer Jalta-diktálta tabujába,
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét