Margócsy István

Margócsy István: Húsz év legizgalmasabb könyvei

Spiró György Fogság című regényéről a szerzővel Margócsy István beszélgetett

Margócsy István, Nóvé Béla: Petőfi másnapja


Önigazolások és számonkérések szobra

1882 – „Én azt hiszem, hogy ő maga is jelen van itten!


Margócsy István: Rítus és művészet

Varga Mátyás Nyitott rítusok. Kortársunk-e a művészet? című kötetéről

Varga Mátyás bencés szerzetes megrendítő és bölcs könyvét olvasva az olvasóban óhatatlanul felvetődik a kérdés, mi is lenne a legtalálóbb, összefoglaló megnevezés e tanulmánygyűjtemény számára: „kereszténység és művészet” vagy pedig inkább: „művészet és kereszténység”?

Margócsy István: A paradoxonok költője

A hetvenéves Tandori Dezsőnek

Margócsy István: Emlékezés El Kazovszkijra

Azt hiszem, mindenki, aki csak kicsit is közeli kapcsolatban volt El Kazovszkijjal, hálás lehet e kapcsolatért a sorsnak, s nemcsak amiatt, mert jelentős művészt ismerhetett meg, hanem elsősorban azért, hogy láthatott egy ritka különleges embert, egy olyan különlegesen öntörvényű figurát, aki rögtön első megjelenésében, valamint minden gesztusában azt képviselte: a mitikus erők, íme, közöttünk élnek és hatnak – aki egész életével és alkotó művészetével bizonyította: az ember nem kitalálja a mí­to­szokat, hanem ő maga a mítosz.

Margócsy István: Petőfi mint hazajáró lélek

A Szeptember végén százhatvanadik születésnapjára – II. rész

S most jutunk el a kísértethez.

Margócsy István: Petőfi mint hazajáró lélek

A Szeptember végén százhatvanadik születésnapjára – I. rész

Margócsy István: „Istennőm, végzetem, mindenem, magyar nyelv!”

A magyar nyelv kultikus megközelítései – 2. rész

Margócsy István: „Istennőm, végzetem, mindenem, magyar nyelv!”

A magyar nyelv kultikus megközelítései – 1. rész