Skip to main content

Martin M. Simecka

Martin M. Simecka: Szlovákia: Tíz év múltán

Nemzet – sajtó – piac


Nemrég fölhívott egy férfi, és egykori barátságunkra hivatkozva találkozót kért tőlem. Elhozná egy barátját is, mondta.

Barátja nagymenő számítógépes vállalkozóként mutatkozott be. Noha Vladimir Meciar ex-miniszterelnök kormánya az egyik legfontosabb ügyfelének számított, az illető segítette az akkori ellenzéket is – és mivel ez utóbbi jelenleg kormányon van, ő most kitűnő kapcsolatokkal rendelkezik. Megtudta, hogy újságunk egyik szerkesztője cikket ír az ő múltbéli ügyleteiről.


Martin M. Simecka: Szlovák unalom


Szlovákia ráadásul még szomszédjaihoz képest is élen jár a századunkban átélt történelmi változások számát tekintve. Az Osztrák–Magyar Monarchia részeként az első világháborúban vereséget szenvedett, majd a versailles-i szerződés révén, mindjárt győztessé avanzsálva, a demokratikus Csehszlovákia része lett. A második világháborúban önálló államként a vesztes Németország oldalán harcolt, majd ennek ellenére, a felújított Csehszlovákia részeként, újra a győztesek oldalán állt.

Martin M. Simecka: Magyar röntgen

Obzalovany prehorovi, Pozsony, Kalligram kiadó, 1994


Aki Közép-Európában született, az eleve a történelemmel terhelten jön a világra. Függetlenül attól, hogy kívánta-e vagy tud-e róla, végzete a történelem, púp a hátán. Sokszor sokan átkozták e púpot, de csak egyféleképpen lehet e teherrel, e púppal együttélni: ha elismerjük, hogy van, és megpróbáljuk kideríteni, hogyan szereztük.

Amikor elolvastam az Obzalovany prehovori (A vádlott megszólal) című könyvet, lázasan kutatni kezdtem emlékezetemben, mit is olvastam és tudtam meg azon magyarok sorsáról, akik a II. világháború alatt az akkori Szlovák Államban éltek.


Martin M. Simecka: A szlovák neurózis


Újságért ballagtam a kis házakból álló, csendes negyedben, melyet napközben magára hagy a dolgozó nép, a ragyogó nyárutó meg szelíden elnézte a választások előtti rossz hangulatomat. A derékszögben összefutó útkereszteződések minden sarkán betonoszlop áll; eredeti rendeltetése szerint a villamosvezetéket tartja, az utóbbi öt évben főként plakátragasztásra használatos; olyan, mint az útelágazásnál álló kereszt, mint valami világítótorony, kutyák és emberek számára szolgáló fontos információk leadóállomása. Az oszlopra ragasztott választási plakát túlélte az 1992.

Martin M. Simecka: Élni a holtakért – írni az élőkért


A novákyi koncentrációs tábort a szlovák kormány 1942 elején építtette fel a szlovákiai zsidók utolsó állomásául, ahonnan aztán Oswiecimbe indultak a vonatok. Amikor 1942 nyarán leállították a transzportokat, a táborban mintegy 1500 zsidó maradt; ezek még további két esztendeig, 1944 nyaráig éltek ott. Akkor a tábor feloszlott, s a férfiak nagy része csatlakozott a felkeléshez. Juraj Spitzert az Oswiecimbe való elhurcolástól véletlenek összjátéka mentette meg – mint az esetek többségében mindazokat, akik túlélték az üldöztetést.

Martin M. Simecka: Gondolkodási idő

Szlovákia


„Te elmész?” – kérdezte csodálkozva a barátom. – „Most, a vihar kitörése előtt?” Igen, ennek ellenére vagy éppen ezért elmentem, és a fagyos Amerikában próbáltam megnyugtatni a jelenkori szlovákiai történelem hullámveréseitől háborgó gyomromat. Olyan érzés ez, mint egy lélekvesztőn az óceán közepén: az egyik pillanatban a mélybe meredsz, egykedvűen szemlélve, hogyan süllyedsz el nyomtalanul, a másik pillanatban pedig egy hullámhegy tetejéről kémleled reménykedve a horizontot.

Martin M. Simecka: A nemzet mint természetellenes létforma

Szlovákia


Nem sok kedvem van Csehszlovákia széteséséről írni: annyit rágtuk ezt témát az elmúlt hónapokban. Csakhogy hosszú távú hatásai csupán most, egy évvel a szakadás bekövetkezte után érzékelhetőek igazán. Szlovákiát ráadásul mindez sokkal erősebben sújtja, mint Csehországot, mivel mélyebben érintette az emberek mindennapjait, tartósabb nyomot hagyott az életszínvonalukon.

Martin M. Simecka: A reményről

„Mit tettél ártatlan szívemmel, gyalázatos kor, felelj meg” (Karinthy Frigyes)


Gyakran elüldögélek öreg barátommal. Hatvanéves, kétszer annyi, mint én, olyan élettapasztalatokkal, amelyek alapjában véve kételkedővé tehetnek egy embert. Túlélte a koncentrációs tábort és néhány rosszabbnál rosszabb politikai rendszert. Hallgatom a történeteit újra meg újra, és közben azon gondolkozom, miért is érzem magam öregebbnek nála.

Öreg barátom élete csalódások sora. Minden csalódás egy elveszített remény, így hát az ő sok csalódása azt is mutatja, mennyi reménnyel élt.


Martin M. Simecka: Szlovák anyácska megkergült fiai


Bevallom, máig nem tudtam megérteni e jelenség mozgatórugóját – feltéve, hogy ilyesmi létezik egyáltalán.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon