Skip to main content

Nóvé Béla

Nóvé Béla: Széljegyzetek egy belügyi jelentéshez


III/I-231-232/4

1984. november 27.

„Belső ellenzéki” személyek ez év decemberére tervezik G. Orwell: Animal farm című művének magyar nyelvű megjelentetését. A könyvet dr. D. Gábor megbízásából N. Béla fordította és B. István lektorálta – alaposan átdolgozva a fordítást. A külső borítót H. Ágnes grafikus, a belső illusztrációkat N. Béla készítette. A könyv megjelentetésével kapcsolatos kiadásokat D. Gábor fedezi. Tervezik a mű franciaországi kiadását is.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma nem ellenőrzött.




Nóvé Béla: A Soros-jelentés


Az alábbi dokumentum, mely a Balassi Kiadónál megjelenésre váró alapítványtörténeti monográfiámból való, a nemrég alakult „MTA–Soros Foundation Bizottság” bonyolult háttérjátszmáiba enged betekintést. „Szolgálati használatra” szánt társaival: egy aznapi PB-jegyzőkönyvvel és egy III/III-as jelentéssel együtt akár egy jeles nap mintavételnyi hordalékának is tekinthető, hiszen dátuma 1984. október 23-a.

Nóvé Béla: Dezertőrök a strázsán


Jó húsz esztendeje páratlan régészeti világszenzációként hatott, amikor kínai parasztok a mai Sankszi tartománybeli Lin-tong városa mellett mintegy 2200 éves, életnagyságú agyagszobrokra bukkantak.

Nóvé Béla: Tények és víziók

Vizsgálat Elek Judit és társai ügyében


Faggatózásom tárgya egy a nyolcvanas évek elején vetített tévéfilm: a Vizsgálat Martinovics Ignác, szászvári apát és társai ügyében – mely a cenzoroknak annak idején botrányt, a magamfajta nézőnek revelatív élményt jelentett. Kinek az ötlete volt, hogy pár évvel Martinovicsék szolid, csaknem konspiratív hivatalos újratemetése után, egy film erejéig ismét feltámasszák a jakobinusokat?

A kezdet közel sem volt ilyen fennkölt – inkább vicces és esetleges.


Margócsy István, Nóvé Béla: Petőfi másnapja


Önigazolások és számonkérések szobra

1882 – „Én azt hiszem, hogy ő maga is jelen van itten!


Nóvé Béla: Köztisztviselői románc

Talált tárgy


Nem Pesten történt, amit hallotok; ott ily regényes dolgok nem történnek.

Egy önkormányzat felkent tagjai még szilveszteréjen is együtt ülének. Együtt, mondom, serényen osztozván a gondon, ámbár csak ketten valának – se ökör, se szekér, se csillag –, kik közhasznú dologban terhelék a kiszolgált vébétitkári pamlagot: a jegyzőnő, egy húszas hajadon s vele a községi agrárügyek éber gazdája, kit a helybéliek maguk közt csak „ Mezőlesinek”  neveznek.

Hát aztán? – kérdezheti a kedves olvasó. – Ugyan mi ebben a kivetnivaló?




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon