Skip to main content

Papp Emília

Papp Emília: Ingatlanspekuláció


A tanácsi kezelésben lévő területek és ingatlanok ügyében soha nem látott veszélyes állapot állt elő 2-3 éve, s minden valószínűség szerint ez további 3-5 évig eltart – véli dr. Buzna Margit városépítész, várostervező. Szerinte az új önkormányzati képviselők szakismeretének hiánya miatt tovább erősödhet az amúgy is elkezdődött manipuláció. Ráadásul például a Dél-budapesti Fejlesztési Szindikátus elindult szervezésének módja is bizonyítja, hogy bizonyos vállalkozásokat szándékosan erre a zavaros időszakra időzítenek. Buzna Margit, mint XI.

Papp Emília: Gesztus a vidéknek


Az aszálykáros gazdaságok megsegítésére a Magyar Nemzeti Bank 10 milliárd forintos kedvezményes kamatú célhitelkeretet biztosít. A bejelentés a Földművelésügyi Minisztériumban hangzott el, kormánydöntésre hivatkozva. Ez már politika – kommentálta a döntést Czirják Sándor, az MNB elnökhelyettese, aki a jegybank többi vezetőjéhez hasonlóan ellenez minden preferenciális, a szokványosnál kedvezőbb kamatú és pántlikázott hitelt.

Most azonban úgy látszik, a jegybank elnöke beadta a derekát a kormányülésen. A 10 milliárdot a vállalati hitelkeretből különítik el.


Papp Emília: Hol a sor vége?


Amikor Antall József programbeszédében kétségbe vonta, hogy működőképes gazdaságot örökölt elődjétől, valószínűleg nem a 90-es év első negyedének pénzügyi folyamataiból indult ki. A számok ugyanis megdöbbentően kedvezőek. A folyó fizetési mérleg hiánya jóval alatta marad a tervezettnek: május közepén az erre az időszakra várt 500 millió helyett 150-160 millió dollár volt a hiány. Az egyre erőteljesebb importliberalizáció ellenére nő az áruforgalom, mérlege egyelőre jó.

Papp Emília: Leköszönő szép gesztus

Nemzetközi pénzügyeink


Idővel óvatosabbak lettek a tizenkettek, a részletek pontosításakor már 870 millió ECU-ra, azaz 1 milliárd dollárra olvadt le az összeg. Annak is csak első részletét, azaz 440 millió dollárt (350 millió ECU) állják a közös piaci államok. A többi részletet csak a következő évben folyósítják, s az ahhoz való csatlakozásra felkérték a többi fejlett tőkés országot is, azaz a 24-ek teljes csapatát.

Papp Emília: Hogyan lesz konvertibilis a pénz?

Pénz-tárca


„A jelenlegi kommunista kormányok pénzmonopóliuma kudarcot vallott a pénz alapvető funkcióinak biztosításában. Ezek a fizetőeszközök nem válthatók át szabadon más valutára, magas inflációt és visszafojtott inflációt kénytelenek elszenvedni, és nem használhatók számos áru megvásárlására.” A kelet-európai országokban akuttá vált pénzügyi helyzetet jellemezte ezekkel a mondatokkal Richard W.

Papp Emília: Hogyan nem lesz konvertibilis a forint?

Pénz-tárca


Magyarországnak a nyugati piacgazdaságok felé való közeledése néhány éves hallgatás után újra felerősítette a követelést: szükség van egy értékőrző, szabadon átváltható pénz bevezetésére.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon