Skip to main content

Papp László Tamás

(Gadó György, Papp László Tamás, Szalai Pál, Tóth Gy. László): Hozzászólások

Papp László Tamás Polgári szüret c. cikkéhez


Tisztelt Szerkesztőség!

Papp László Tamás a Beszélő 2001/3. számában Tóth Gy. László jobboldali szellemiségű citátumgyűjteményét bírálva azt a megjegyzést ejti rólam, hogy „az SZDSZ-ből kegyeletsértő magatartása okán kizárt, jelenleg a Munkáspárt holdudvarához tartozó” személy vagyok. Papp L. T. írásának logikája szerint tehát a jobboldal alaptalanul támadja a balliberális erőket, amikor az én egyes kijelentéseimet idézi, hiszen én sem balliberális, sem SZDSZ-tag nem vagyok.


Papp László Tamás: Polgári szüret

Tóth Gy. László citátumai


Talán a Magyar Narancs Szüret rovata ihlette meg a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent Politikailag korrekt című kötet szerkesztőjét, aki a mostani kormánnyal szembenálló orgánumokból gyűjtött idézeteket, illetve az ezekkel szembeni jobboldali kifogásokat tárja az olvasó elé.

Mint köztudott, a Fidesz egykori hivatalos lapja hetente egy oldalt szentel az olvasók idegeit borzoló vagy rekeszizmait alapos igénybevételnek kitevő citátumok ismertetésének, és a termés javát év végi különszámában újraközli. A műfaj azonos, de a hasonlóság ezzel véget is ér.


Papp László Tamás: Véres húsvét: zsákutca és/vagy új ösvény a gyűlöletkutatásban?

Reflexiók Ariel Toaff Véres húsvét. Középkori zsidó rituális gyilkosságok Európában? című könyvéhez

Mikor a cikkíró 2007 februárjában először olvasta Ariel Toaff nevét, a róla való ítéletalkotásnál kénytelen volt hozott anyagból dolgozni. Ha valakiről mérv­adó lapok olyat írnak: „azt állítja, hogy a zsidók ellen a középkorban emelt vérvádnak volt racionális alapja, a Rajna vidékén a 11. századtól a zsidók valóban elkövettek rituális gyilkosságokat, válaszul az átvonuló keresztes hadak zsidóellenes pogromjaira és mészárlásaira. Az így nyert vért Pészachkor, közelebbről Széder estén, az Egyiptomból való kivonulás ünnepén borba csepegtették, illetve maceszba sütötték”1, ott megállhat az antiszemitizmus vádja.

Papp László Tamás: Miénk a cybertér, Tyukodi pajtás…

Elektronikus gyepű a hungarista virtuálhonban: Kurucinfo-analízis

Papp László Tamás: Kritikusi szimultánparti

Párhuzamos recenziók

Ha valamiféle sajátos műfajközi fúzió révén összegyúrnánk az Új antiszemitizmus című konferenciakötetet1 Mario Vargas Llosa izraeli–palesztin helyzetről szóló publicisztika- és riportválogatásával,2 úgy el­fogulatlanságra törekvő, nívósan tárgyilagos olvasmányt kaphatnánk. Egybemixelve kölcsönösen el­len­súlyoznák a másik hibáit, fogyatékosságait, téves végkövetkeztetéseit. Annak dacára is megkockáztatjuk ezt, hogy a két válogatás látszólag nem teljesen ugyanarról szól.

Papp László Tamás: Cölöpök békaperspektívából

Jegyzetek egy ordóbotrány margójára

Az írástudó mindig rizikót vállal, amikor – beállva a sor végére – olyan, a pályatársai révén unásig túltárgyalt dologban próbál relevánsat képernyőre vetni, mint jelen esetben a Horn Gyula nevével fémjelzett plecsni-gate.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon