Skip to main content

Rádai Eszter

Rádai Eszter: Fidesz – 1988

Részletek Rádai Eszter Fodor Gáborral, Hegedűs Istvánnal és Molnár Péterrel készített interjúiból


Fodor Gábor: Az előzetes szervezkedésben nem vettem részt, mert csak ’88 februárjában, a Fidesz megalakulása előtt néhány héttel szereltem le, tudniillik ahogy befejeztem az egyetemet, azonnal behívtak katonának. Ritkán fordult elő, hogy valakit egy év szolgálat után az egyetem befejezését követően behívjanak még egy fél évre. Mellesleg óriási megdöbbenést keltett a megjelenésem a laktanyában. Doktor úrnak szólítottak, hiszen már megvolt a doktorátusom, miközben egyszerű honvédként vonultam be, előfelvételesként ugyanis nem szereztem semmiféle rendfokozatot.

Rádai Eszter: „Mi külön világban éltünk”

Szabó Ivánnal Rádai Eszter beszélget


Az igaz, hogy gyermekkorában papnak készült? Úgy rémlik, ezt akkoriban hallottam öntől egy interjúban, amikor az MDF már túl volt ’94-es megsemmisítő vereségén, de ön még ügyvezető alelnök volt...

Gyerekkorában az ember sok mindenre vágyik, ezek között nálam valóban szerepelt ez is a buszvezetés mellett (mint ahogy az unokámnál pillanatnyilag a tűzoltóság a favorit), de ezen hamar túlestem, tudniillik egyetlen gyermek voltam, és úgy gondoltam, ha pap lennék, ezzel ezt a rendkívül ritka Szabó nevet rögtön kipusztulásra is ítélném.


Hegedűs B. András, Rádai Eszter: „Nekem – hetven”

Litván Györggyel Rádai Eszter és Hegedűs B. András beszélget


Hegedűs B. András: Gyuri, olvastad-e a mai Népszabadságot?

Litván György: Peched van, olvastam.

H. B. A.: Úgy látszik, fejlődsz. Akkor azt kérdezném, hogy 1958. október 18-án reggel is olvastad-e az aznapi Népszabadságot.

Nem fejlődöm, ma is csak véletlenül olvastam.

H. B. A.: A többiek nem tudják, hogy miért tettem fel ezt a hülye kérdést. Úgyhogy légy szíves, mondd el bevezetőnek.

Ez egy negyvenéves ugratás Hegedűs B. András részéről.










Rádai Eszter: „Olyan ez, mint az autóvezetés”

Rabár Ferenccel, az Antall-kormány első pénzügyminiszterével beszélget Rádai Eszter


A Ki Kicsodában azt lehet olvasni önről, hogy 1949-ben fejezte be az Állami Kereskedelmi Főiskolát, de arról egy szó sincs, mikor járt a közgazdasági egyetemre vagy esetleg máshová. Lehet, hogy nem is végzett egyetemet? Nincs is diplomája?

De van. A főiskolai. Ez hosszú történet. Én eredetileg ugyanis jogász akartam lenni. Be is iratkoztam a jogra, de úgy éreztem, mellette el tudok végezni még valami más iskolát is, és ezért párhuzamosan beiratkoztam a kétéves kereskedelmi főiskolára is.


Rádai Eszter: „Olyan voltam mindig, mint a megcsalt férj”

Békesi Lászlóval Rádai Eszter beszélget


1989. április 30-án még mint a Németh-kormány miniszterhelyettese, a pénzügyi tárca várományosa azt nyilatkozta: „A részben kicserélődő kormány sem lesz kevésbé népszerűtlen, mint a mostani. A pénzügyi tárca, amely közben a költségvetés és az adórendszer reformján dolgozik, még inkább az lesz.

Rádai Eszter: „Nekem saját bányám van”

Kupa Mihállyal Rádai Eszter beszélget


Készülve erre a beszélgetésre, átnéztem az elmúlt években megjelent interjúit, és csodálkozva fedeztem fel (így együtt olvasva nem lehet nem felfedezni), hogy mindegyikben ajánlatot tesz… Néha csak burkoltan és futólag, máskor azonban teljesen nyíltan és határozottan. 1995-ben például azt mondta a 168 Órában, hogy ha megköveteli a haza – márpedig megköveteli – akkor újra elvállalja a pénzügyminiszterséget, függetlenül attól, hogy kedvére való-e az a kormány (illetve az a koalíció), amelynek így tagjává válna.

Rádai Eszter: „Mert rendszerváltozás csak egyszer volt”

Lezsák Sándorral beszélget Rádai Eszter


Jól tudom, hogy az alapító atyák közül ma már ön az egyetlen, aki még mindig az MDF tagja? És ebben a minőségében éppen abban a pillanatban maradt magára, amikor az MDF elnökévé választották?

Nem, Joó Rudolf, aki ma külföldi egyetemeken tanít, szintén tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, és annak idején a kilenctagú alapító testületnek is tagja volt. De valóban csak ketten maradtunk, hiszen Bíró Zoltán a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke lett, ez nemrég feloszlatta magát, így Bíró most párton kívüli politikus. Csengey Dénes meghalt.


Rádai Eszter: Állam, egyház, államegyház

Rádai Eszter kérdezi Iványi Gábor metodista lelkészt, Fodor Gábor SZDSZ képviselőt, volt művelődési minisztert, Gellért Kis Gábor MSZP képviselőt, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának az elnökét


IVÁNYI GÁBOR: „VÉDELMET NYÚJTANI ÉPPEN A KICSIKNEK KELLENE”

– Hol tart most Ön szerint nálunk az egyház és az állam szétválasztása? Mint metodista lelkésznek, van-e oka az aggodalomra?

– Az állam és az egyház viszonya súlyos alapkérdéseket vet fel. Először is azt, hogy mit jelent a „Krisztus teste” fogalom, és hogy mi az egyház célja ezen a világon.




Rádai Eszter: „Nem jó, ha egy filozófusnak életrajza van…”

Ludassy Máriával beszélget Rádai Eszter


Ráday Eszter: Nemrégen olvastam egy kis publicisztikádat a Magyar Narancsban. Úgy fejeződött be, hogy gyerekkorodban gyakran volt egy rettenetes álmod: becsöngetsz abba a lakásba, ahonnan nemrégen kitelepítettek, egy oda betelepült párttitkár kislánya nyit ajtót, és azt mondja, hogy már nem ti laktok itt Aztán úgy folytatod, hogy mostanában van egy még sokkal rémesebb álmod, hogy tudniillik becsöngetsz mint kislány ugyanabba a lakásba, és azt mondod ennek az oda betelepült gyereknek: már nem ti laktok itt, most már mi fogunk itt lakni.

Rádai Eszter: A játéktér kiszélesítése

Bozóki András kultuszminiszterrel Rádai Eszter beszélgetett

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon