Skip to main content

Tarr Péter

Tarr Péter: Hál’ Istennek, vesztettünk!


A tavaszi parlamenti választások gyöngyösi végeredménye minden bizonnyal kivételként erősítette Vajda Mihály áprilisban szült szabályát: ebben a kelet-magyarországi, közel 40 ezres lélekszámú, főleg szőlőkultúrájáról híres városkában ha csak 57 szavazattöbbség okán is, de a Szabad Demokraták Szövetsége küldhette az Országházba képviselőjét.

Már ez a kis különbség is mutatta, a valódi politikai meggyőződést és a hagyományokat egy-egy személyiség ellensúlyozhatja, de e vidék keresztény-nemzeti és kisgazdaérzelmeinek dominanciája egyértelmű.


Tarr Péter: Jöttem, láttam… paktum


Kifejezetten a tárgyalások beindulása miatt hívtátok össze a kongresszust?

– Az egyik legfontosabb oka ez volt. Az OFÉSZ által megbízott tárgyalóküldöttség három alkalommal járt a minisztériumban, ebből az első inkább egy felerészben protokolláris kézfogó volt. Ezen még megjelent a miniszter is.


Tarr Péter: Kék sarok: OFÉSZ, piros sarok: MKM

Jogállamot, joghurtot


Az első kérdéskörben egy 4 hónapra – tehát szeptembertől decemberig terjedő időszakra – szóló rövid távú, gyors megoldást javaslunk. Ez a szegediek eredeti javaslata. Meg kell vizsgálni intézményenként, hogy hogyan alakultak valójában a diáktámogatások, és azt személyenként a mindenkori, egyedülálló ember létminimumához kell igazítani. Ez egy jól átgondolt dolog, vannak persze problémás pontjai is.

Tarr Péter: Oh, ez a demonstráció

Jogállamot, joghurtot


Debrecenben több mint 5000 egyetemista tüntetett az elmúlt heti országos demonstráció napján. Céljaikról, konkrét követeléseikről kérdeztük Csepinszky Andrást, a KLTE diákönkormányzatának tagját.

– Célunk az volt, hogy felhívjuk a minisztérium figyelmét arra, hogy egyáltalán tárgyalásokba bocsátkozzék velünk, mert mind ez ideig ez nem történt meg. Szeretnénk az anyagi érdekeinket érvényre juttatni, és szeretnénk az egyetem szervezetét megfelelőképpen átalakítani. Csak pályázat útján, megfelelő szakmai érdemek alapján tudjanak magas helyeken ülő emberek helyükön maradni.


Tarr Péter: Előre a tudományos táplálkozás Andrásfalvy-útján!


„Az oktatás jó színvonalú anyagi ellátását állami feladatnak tekintjük.”

(Részlet az MDF választási programjából.)

Miközben a közgazdasági egyetem egyik emeleti dísztermében Manherz Károly – a művelődési minisztérium közigazgatási államtitkára – újságírók előtt parolázott a Német Akadémiai Csereszolgálat Budapesten tartózkodó képviselőivel, addig az aulában már diákok százai gyülekeztek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon