Skip to main content

Tölgyessy Péter

Tölgyessy Péter: Újra válaszút előtt

 
Késő-kádári koalíció

A Horn-kormány pártjai messzemenően igazodnak a késő-kádári társadalom politikai kultúrájához. A szocialisták fellépése, nyelvhasználata mindenben megfelel a politikai elitről a 80-as években kialakult képnek. A szabad demokraták beléptek a kormányba, de belső ellenzékként folytonosan kibeszélnek a hatalomból. Az ellenzék jobbközép pártjai nem különösebben vonzzák a kormánykoalíció szavazóit, az önkormányzati választásokon a szocialistáktól inkább a szabad demokratákhoz áramlott a közönség.


Tölgyessy Péter: Válasz a válaszra


Érdeklődéssel olvastam Kövér László írását a magyar Országgyűlés Litvánia-határozatáról. A szerző – nem lévén részese a tárgyalásoknak – nem pontosan hivatkozik a történtekre. Bár magam is elemzésre méltónak, bizonyos értelemben modellértékűnek tartom az esetet, most mégis csak az események emlékezetem szerinti leghitelesebb rögzítésére szorítkozom.

1. Demszky Gábor és néhány más szabad demokrata képviselő az új Országgyűlés alakuló ülésének délutánján sürgősen megvitatandó határozattervezetet készített Litvánia ügyében.


Tölgyessy Péter: Munkás képviselők

Hivatásos parlament


Az 1985-ben megválasztott parlament még a pártállam országgyűléseként kezdte működését. A pártállam rendszerének megbicsaklásával majd felszámolásával honatyáink már nemcsak a színfalak mögött ügyeskedő kijáró emberként próbáltak erőforrásokat elnyerni szűkebb pátriájuknak, hanem bátorkodtak a nagypolitika ügyeiben is megszólalni. Akadtak felkészült, lelkiismeretes képviselők, mégis nagy általánosságban a szakszerűtlenség, a rögtönzés és a kócos indulatok kaptak teret az éleződő vitákban.

Tölgyessy Péter: Országgyűlési mozaik


Nyitány


Október 17-én egyszerre került a képviselők asztalára a sarkalatos törvények tervezete és a népszavazást kezdeményező kétszázezer aláírás. Az ülésszak kezdetén Balla Éva (Szabad Demokraták Szövetsége) a politikai egyeztető tárgyalásokat elindító megállapodásnak és a törvény előírásainak megfelelően azt javasolta: fogadják el a sarkalatos törvényeket, de a népszavazás eredményének kihirdetése előtt ne tűzzék ki az elnökválasztást. Érveit a magyar országgyűlés meg sem akarta hallgatni.

Tölgyessy Péter: Az államfő hatalma


Ha a szabad demokraták kezdeményezése nem állja útját, akkor a magyar szavazók az MSZMP és az MDF egyezségének megfelelően rövidesen köztársasági elnököt választanak. Az államfő számos belpolitikai jogköre mellett nemzetközi kapcsolatainkban is képviselni fogja a magyar államot, és ő lesz a fegyveres erők főparancsnoka.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon