Skip to main content

Jog helyett Orbán

3 hozzászólás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Orbán Viktor úgy gondolja, joga van betiltatni egy demonstrációt, ha nem tetszik neki. Ez (újabb) merénylet alapvető szabadságjogaink ellen. A sokadik természetesen, és a gyülekezési jog tekintetében sem az első. Az előző kormányoknak is voltak ebben bűneik bőven. De olyan mélyre magyar kormányfő a gyülekezési jogról szóló 1989/III. rendszerváltó törvény megalkotása óta még nem süllyedt, hogy azzal merjen kiállni: utasítást adott egy tüntetés betiltására. Teljesen mindegy, milyenére. Ha az egyiket betilthatja, bármelyiket betilthatja. Be is fogja, mert nem is szívbajos és nem is demokrata.

A gyülekezési törvény sem a kormányfőnek, sem másnak nem ad lehetőséget a bejelentett demonstrációk tartalmi alapon való betiltására. Ezért gyülekezhettek a nácik az első Orbán-kormány, a mostani Orbán-kormány és a kettő közötti szoc-lib kormányok alatt is.

A hatályos gyülekezési törvény csupán politikamentes, technikai tiltó okokat ismer. A törvény szerint „Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja.” Slusz! Az Orbán emlegette ködös indokkal, hogy egy demonstráció „csorbítja a kisebbségek alkotmányos jogait”, tiltani nem lehet.

Orbán Viktornak ellenzékben is, kormányon is megvolt minden lehetősége rá, hogy valamilyen tartalmi korlátozást is beépítsen a gyülekezési törvénybe, még ha ez a magamfajta szélsőliberálisoknak nem is tetszett volna (most sem tetszene). 2010 előtt meg lehetett volna erről állapodni Gyurcsányékkal, mert ez a gondolat tőlük sem állt távol, csak akkor kellettek a Fidesznek a „Nemzeti Érzelmű Motorosokkal” egyívású köztérszennyezők. 2010 óta meg bármely kétharmados törvényt úgy irat át a szolgalelkű frakciójával, ahogy akar. A gyülekezési törvénnyel csupán annyit tett, hogy kivetette belőle, hogy „a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását”. Az alkotmányt helyettesítő dokumentumban ehelyett csupán annyi áll, hogy „mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.” Nem véletlenül fokozták le ezt az alapjogunkat sem.

Ha egy rendezvénynek olyan az útvonala, hogy egy korábban lekötött rendezvényt megzavarhat, akkor az közlekedési oknak épp elég. A milliók elgázosítását pártoló, mélysötét lelkű náci motorosok fölvonulását ezért a rendőrségnek kötelessége az adott helyen és időben megtiltani. Orbán legfeljebb az értetlenségét fejezhette volna ki, hogy a belügyminisztere kézivezérelte rendőrség miért nem védi meg a rendezvényt, amit a magyar kormány is hivatalosan támogat. Ennyi épp elég lett volna. Orbán nem azért tolta föl magát döntőbírónak politikai alapjogaink fölé, hogy védettek legyünk a nácikkal szemben, hanem azért, hogy védtelenek legyünk vele szemben.

Hozzászólások

Minden bejelentett "demonstráció" törvényes "gyülekezés"..?

Magam azt gondolom, hogy a náci bűzű motoros menetet be kellett tiltani, ahogy - sokkal inkább! - régen be kellett volna tiltani a gárdatrappolásokat is. Szerintem ezek nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá, mert terrorakciók: céljuk önkényesen kijelölt csoportok megalázása, megfélemlítése, inzultálása.
A rendőrségnek tehát - szerintem - nem lett volna szabad tudomásul vennie a motoros menetet (tényleg: tudomásul vette? - mert ma már ez se világos... és mi van az állítólagos motoros felvezetéssel..?) -; már régen ki kellett volna próbálni, hogy a gyülekezési törvény eme értelmezése megállja-e a helyét bíróság előtt.
Ami azonban végül is történt, rosszabb mindennél. Orbán - "magunkfajta kereszténykedés" közepette - betiltatta a menetet, holott erre nincs joga. A bíróság pedig - megítélésem szerint erősen vitatható módon - nem bírálta felül a rendőrségi tiltást. Szájer pedig külföldön máris hivatkozott erre a "jó példára"...
Ha a zsidó kongresszus nem Budapesten jön össze, aligha foglalkozott volna Orbán a témával. Most számíthat ostoba zsidó szervezetek, személyiségek hálájára; visszautasíthatja - egy ideig - a szélsőjobbal való cimborálás megalapozott vádját is.
De ami a legrosszabb: a bíróság nem merte vállalni, hogy Orbán a parlamentben ismét arcátlan döntésről beszélhessen...
Ezért van újra meg újra olyan érzésem, hogy országunkban bármi megtörténhet.

A jog betartását mindenkin

A jog betartását mindenkin számon kell kérni, de persze lehetnek olyan gyalázatos törvények, amelyekkel szemben a polgári engedetlenség indokolt. Ilyen pl. a hajléktalanok kriminalizálása, ezért A város mindenkié hivatalfoglaló akciója pl. abszolút jogos. A gyülekezési törvény viszont konszenzusos, rendszerváltó törvényként született, és a polgári engedetlenség csak a hatalom nélküli polgár eszköze lehet, a kormányfőé nem.
Kertész a baloldalt is brutális egyoldalúsággal mocskolja. Én eleve úgy gondolom, ezt párszor ki is fejtettem, hogy a baloldal és a jobboldal fogalma alkalmatlan a tiszta és értelmes beszédre, ezek használhatatlan kategóriák, miután összezárják az antidemokratikus bal- és jobboldalt a demokratikussal, ezáltal a fő választóvonalat elmossák. Kertész idézett mondatának kétszeresen sincs értelme. Egyrészt azért nincs, mert a jobboldalt az antidemokratikus, a baloldalt a demokratikus részérére szűkíti le (mármint arra, amit ő annak vél), másrészt azért nincs értelme, mert a kollektív bűnösség tökéletesen hamis és mérhetetlenül káros alapján áll, mint mindenki, aki akár kollektív büntetás, akár kollektív bűnbánatot követel. Senkinek nem kell bűnbánatot tanúsítania, aki nem követett el bűnt. Az viszont annál fontosabb lenne, hogy minél többen, minél mélyebben elgondolkozanak azon, miért történhetett meg, ami megtörtént, miért alakultak és miért alakulnak úgy a szellemi, fizikai és politikai erőviszonyok Magyarországon, ahogy.

A jog be nem tartását Orbánon

A jog be nem tartását Orbánon számon kérni... Ez nem vezet sehova, legfeljebb demonstrálhatjuk, hogy jogkövetőek vagyunk. Viszont ezt ebben a rendszerben, amiben tetszőleges törvényt meghoznak, eléggé kontra produktív, sőt: Orbánnak azt jelezzük, hogy "Hozzál csak bátran bármilyen törvényt, mert én azt be fogom tartani!". Valóban ez volna a szerző mondanivalója?

De igazából nem ehhez szeretnék hozzászólni, hanem az ÉS-ben megjelent cikkéhez.

Mi, gyilkos kedvű, röfögő magyarok... LVII. évfolyam, 12. szám, 2013. március 22.

Ebben idézet szerepel szerepel Kertész Ákos "hirhedt" leveléből:

„...a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: »ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.« De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit.”

Az idézet a következőképp folytatódik:

http://nepszava.com/2011/08/velemeny/kertesz-akos-nyilt-levele-az-amerikai-nepszavahoz.html

", se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.

Így aztán nem is kapott soha föloldozást!

Mivel mindez a magyar jobboldal hitvallása, ideológiája, éthosza, csak a baloldal szelleme lenne képes változtatni rajta, csak a progresszív, haladó, demokrata baloldal volna képes megváltoztatni, és ezzel megváltani a magyart, méltóvá tenni arra, hogy az európai közösségnek (kis áttétellel: a szabad világ közösségének) egyenrangú tagja lehessen."

Megtenné a kedvemért (és az igazság kedvéért), hogy az utolsó mondatot értelmezné? Esetleg külön cikkben, blogban - ahogy tetszik.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon