Skip to main content

Mi jelent veszélyt az országra?

1 hozzászólás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A párizsi mészárlás után Orbán azt nyilatkozta, hogy ha rajta múlik, Magyarországra nem teszi be lábát bevándorló, azaz meg kell védeni Magyarországot a bevándorlóktól. Erre még rátercelt Rogán Antal, de ő nehezen (be)számíható mérvadó politikusnak, mint papagáj, úgy ismételgeti főnöke gondolatait, amelyek azonban nehezen mondhatók épeszű gondolatoknak, sírva röhög a külföldi sajtó rajtuk (meg hát rajtunk is).

S most mondjam azt, hogy eleve a magyarok is bevándoroltak Magyarországra? Meg a kunok, a jászok, a svábok, a zsidók, a szlovákok, románok, kínaiak, ki mikor és kisebb-nagyobb számban.

Meg például én is, háromszor. Egyszer egyetemistaként, egyszer menekültként a NATO-bombázás alatt, és egy egyszer szimpla munkavállalóként. Akkor most kotródjak el?

Jó, értem én, alapjáraton Orbán a muzulmánoktól tart. Akiket ezek szerint egyáltalán nem ismer, leszámítva pár ázsiai politikus haverját, csak ők előbb diktátorok, semmint hithű, vallásos muzulmánok. Mert ha azok lennének, nem lennének diktátorok.

És jó, értem én, Orbán az iszlamista terroristáktól tart, ahogyan mindnyájan tartunk a terrorizmustól, ha iszlám, ha nem. De ne feledjük, 1991 és 1999 a pravoszláv és a katolikus papok által megáldott szerb, illetve horvát szabadcsapatok épp azért gyilkolászták a bosnyákokat Szarajevóban, Hercegovinában és ugyebár a legnagyobb mértékben Srebrenicában, mert egyszerűen muzulmánok voltak. Vagyis annak tartották őket, mert a szocialista Jugoszlávia elég szekularizált országgá vált. Aztán a szerb szabadcsapatok Koszovón is nekiestek az albánoknak (akik közt szintén akadnak muzulmánok), miután fellázadtak a szerb elnyomás ellen.

Akkor az összes szerbet is tiltsuk ki Magyarországról? Pedig a Szerbiából idevándoroltak többsége magyar nemzetiségű, viszont emlékszem én azokra az időkre, amikor az idegenrendészeti meg a bevándorlási hivatalban a maffiózók tipikus jegyeit (bőrkabát, aranyláncok, márkás órák stb) magukon viselő, ügyvéddel érkező ún. akkori honfitársaim seperc alatt megkapták a tartózkodási és/vagy letelepedési engedélyt és/vagy magyar állampolgárságot.

És amióta Semjén egymillió új magyar állampolgárt vizionál ide (több, mint félmillió már meg is van), akkor is boldog-boldogtalannak osztogatták-osztogatják a magyar útlevelet. És aki nem maradt szülőhelyen, húzta el a csíkot a haldokló Nyugatra, mert ott legalább van munka, még ha szar is, de legalább megfizetik. És a ma Szabadka határában átmenekülő szerencsétlen afgán, szír stb. menekültek sem okvetlenül itt akarnak maradni. Azt ugyan nem lehet kizárni, hogy akad köztük iszlamista, de ezzel a logikával és erővel a összes magyart ki kéne tiltani a világ összes országából, mert radikális nemzeti gárdából, szittya betyárseregből és szimpatizánsaikból annyi van, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Nem beszélve a cigánygyilkosságokról, amiket félkatonai és alattomos módon követtek el, ráadásul úgy, hogy az áldozatok senki érzékenységét nem sértették. Az volt a bűnük, hogy romának születtek – de nem emlékszem arra, hogy akkor mi kimentünk volna az utcára olyan felirattal, hogy „Mi is romák vagyunk”.

Ebben az országban már nem a gazdaság, oktatás, tudomány stb. rossz helyzete, a szegénység, a munkanélküliség a legnagyobb probléma, hanem a gyűlölet(keltés). Magyarországnak ma nincsenek barátai, legfeljebb pár diktatúra (de mondjuk már Putyin is tesz a magyarokra, csak a biznisz az érdekes), a hatalmi párt összeakaszkodik a norvégokkal, az USA-val, beszól az egész Nyugatnak, miközben a főnök Svájcba küldi a lányát és maga is kijár bizniszelni. Sőt, Párizsból jövet megállt Zürichben, ezen az aranylabdás foci-izén, és azt hiszi, hogy ha az olyan enyhén gyanús alakokkal lekezel, mint a folyamatos korrupciós ügyekkel vádolt Blatter, akkor az egész (foci)világ velünk van.

Egyébként ha van külföldi munkavállaló Magyarországon, azt talán éppen a foci tájékán kell keresni, mert ott vannak épp elegen. Hogy mondjuk muzulmán vagy egyenesen iszlamista van-e köztük, nem tudom, mert nem követem, utóbbiakra persze vigyázni kell, mert lőni fognak – esetleg egy gólt.

Törvényszerű, hogy ha az országba nem engedünk be idegeneket (nem magyarokat), és ezt maga a kormányfő állítja, ott előbb-utóbb a hazai „idegenek” sem fognak jól járni. A cigánygyűlölet már így is a tetőfokán, az antiszemitizmus akkor is virulni fog, ha már zsidó se lesz itt (mert ők úgyis New Yorkból irányítják drága hazánkat). Arról meg nem is szólva, hogy 1944-ben hová vitték innen erős magyar hozzájárulással a zsidókat, romákat. Aztán elzavarták a németek egy jó részét, „humános lakosságcsere” zajlott szlovák-magyar vonalon. Aki meg magyar, és itt már nem bírja, húz el a vadnyugatra, 1956-ban és 2015-ben is.

Aztán meg volt egy-két szép időszak, amikor normális ember ide nem akart bevándorolni (nem mintha az olyan egyszerű lett volna). Na majd most se lehet, persze az útlevél-biznisz tovább folyhat (maguk a hatóságok is elismerték, hogy voltak korrupciós ügyek a témakörben), és a gazdag orosz vállalkozók csak szereznek maguknak egy ukrán állampolgárságot, meg kreálnak egy magyar felmenőt, ennyi elég is – még jó, hogy ezek az ún. ellenmondásos üzletemberek úgyse itt fognak megállni, bár ki tudja. És ne feledjük, Csecsenföld is az Orosz Föderáció tagja, csak lehet, hogy az ottani mudzsahedin lázadók fülébe még nem jutott el az infó, hogy Semjénnél kell érdeklődni.

Persze Orbánék mondhatják azt, hogy ők általában gondoltak a bevándorlókra – akik majd jól elveszik a közmunkásoktól a közmunkát is –, csak hát amikor erről a, franciaországi véres események kapcsán elmélészkedik épp Párizsban, ez nettó xenofóbia, kimagyarázhatatlanul.

Egyébként nem tudom, Orbán meg Rogán életében hány muzulmán hitűvel beszélt – a már említett politikai mutyista haverjaikon kívül, akik épp a Koránra tesznek magasról. Minden nemzet tagjai közt akadnak szar alakok (ha máshonnan nem, ezt saját magunk, azaz a magyarok kapcsán tudjuk), de nekem speciel a muzulmánokkal sose volt bajom. Akadtak bosnyák muzulmán katonatisztjeim, katonatársaim (hogy hithűek vagy sem, nem tudom), jártam Boszniában párszor, láttam őket Tunéziában és Izraelben, és a szandzsáki (dél-szerbiai, illetve észak-montenegrói régió) riportot írtam róluk a National Geographic-nak. És ha valakik behívtak a házukba, sőt, meg is vendégeltek étellel-itallal, azok ők voltak, nem az utánunk koslató spiclik.

Albán muzulmán (volt) a szülőfalumban a fagyis és a burekos (alkoholt persze nem árusítottak a büféjükben), és újabban több koszovói muzulmán (magukat egyiptomiaknak vallják) család települt le szülőfaluman, épp a mi utcánkban. És mi a probléma velük? Az, hogy építettek egy kis mecsetet (imaházat), és szombatonként oda járnak imádkozni a környékbeliek, ezért sok a parkoló autó? Hát nem azon nyikorognak a magyar politikusok, hogy tessék kereszténynek lenni és templomba járni? Vagy hogy néha kiülnek a házuk elé? Ez a nagy baromi kulturális különbség? Miért, gyerekkorunkban mi is kinn játszottunk az utcán, ha csak lehetett. Anno meg az emberek kinn ücsörögtek a házuk előtt és fecserésztek a kispadon ücsörögve. Persze, életmódjuk tradicionalistábbnak mondható, mint a magyaroké – na de nem folyton az folyik a csapból is, hogy ápoljuk a hagyományainkat?

Persze láttam én Szandzsákban, Novi Pazarban, a legfőbb városukban vahabitákat, akik nem engedik magukat fényképezni (főbb jellemzőik a bokán felül végződő nadrág és a sajátos szakáll), tény, hogy a környéken is többüket letartóztatták, mert fegyvereket, bombákat találtak rejtekhelyükön, és Boszniában is volt hasonló eset, sőt, egyikük lövöldözni kezdett. A független Bosznia első elnökéről meg kiderült – legalábbis ezt terjesztették róla -, hogy együttműködött az al-Kaidával, magával Bin Ladennal is tartotta a kapcsolatot. A háború alatt volt egy iszlám dandár is, mudzsahedekkel, számos külföldivel, de a békekötés után a szerződés azt is kimondta, hogy sipirc haza az országból.

Ne feledjük, 1992-től igen sok (muzulmán bosnyák) menekült érkezett Magyarországra a volt Jugoszláviából. De nem rémlik, hogy a életüket mentő, mindenüket elvesztőkkel valami különös probléma lett volna. A problémák mindig az illetékes hatóságokkal voltak, amelyek húzták-vonták az ügyeket, a menekültekét is és az itt munkát vállalni akarókét.

(A kép forrása: nepszava.com)

Hozzászólások

TISZTELT TANÁR ÚR!

TISZTELT TANÁR ÚR!

Ott volt velünk minden kedd este, de soha, senkinek nem jutott eszébe, ki az örmény, a jugoszláv, a meleg.

De az igen, ki a megalkuvó, pénzéhes, agresszív.

Bort sem tudtam Róla, ő sem az én három év szigorítottam.

Ő volt, aki megválaszolta a levelem ("Európa itt kezdődik"), aki megírta az utolsót is...

Nem egy alapító volt, hanem az . (Ekkor még nem sejtettük: írásaink FEKETE ROVÁTKÁK FEHÉR ALAPON).

Milyen "identitás"? Aki sohsem volt gyakorló piréz?

A pirézkomlexus nagyvárosi neurózis, majd belefáradnak...

Ha mindenkinek utánanéznénk, nem maradna itt egy szál ősmagyar sem ! (Czeizel, Illyés).

Mindenkinek joga van vénségére meghibbanni (Csurka, Csoóri, Orbán) - kedves Piros, el is felejtettük!

("20 éve kellett volna eltiporni..." - Nekünk? Akik a siskanád-tippant is óvtuk?)

Hanem: Mi voltunk a "családja"?

Ön pl. hol volt? A másik oldalon? Mikor kint tüntettünk a MtudE ellen?

Belebolondult a high-tech-be?

...álljunk élére?

Mobilozik, mikor ember beszél Önhöz? (Képzelje, ma sincs mobil telefonom!)

Nem ismeri H.-P. Dürrt, K. Meyer-Abichot, P. Kafkát - de a sasadi tsz levelét sem. ("Az információ méreg.")

Celeb, cinkos, nem őszinte, nem szabatos, tovább bonyolítja a világot - közben a címet is elfelejti: Sárbogárdi 11.

Es grüßt: ZRS

Nichts für Ungut, Kumpel!

I

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon