Skip to main content

A Menedék Bizottság

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Románia-dosszié


1988. január 28-án alakult meg, független magyar állampolgári kezdeményezésként, egy budapesti magánlakáson. Célja az, hogy a Romániából Magyarországra érkező menekülteket társadalmi önerőből szálláshoz, munkához juttassa, jogi, orvosi és átmeneti anyagi támogatásban részesítse, valamint helyzetüket figyelemmel kísérje, s erről tájékoztassa a kül- és belföldi közvéleményt.

Álláspontunk: senkit nem bátorítunk szülőföldje elhagyására, viszont – nemzetiségükre való tekintet nélkül – segítjük azokat, akik a romániai állapotok miatt a menekülés útját választották.

A rászorulókat és a segítségüket felajánlókat egy I. ker. Attila út 71. sz. alatti helyiségben fogadjuk hétfőn és csütörtökön, 16–20 óra között; 750-730 a telefonszámunk, ugyanebben az időben.

A hozzánk fordulóknak mindenekelőtt szállásra, munkára és anyagi támogatásra van szükségük. Ehhez kérjük a társadalom segítségét:

– átmeneti szállásokat

– hosszabb távú befogadásokat

– megfizethető albérleteket

– alkalmi munkákat

– állandó munkalehetőséget (esetleg szállással)

– pénzfelajánlásokat

közvetítünk. Ezenkívül ügyintézési tanácsadást és – eszközeinkhez mérten – jogi és orvosi segítséget is biztosítunk.

Mindenkit szeretettel várunk, aki munkánkat bármi módon segíteni tudja.

Bár tudjuk, hogy a menekültkérdéssel önerőből sem az egyházi, sem a polgári kezdeményezések nem képesek megbirkózni, tehát a helyzet megoldása csakis hatékony, állami szintű és nemzetközi támogatást élvező menekültpolitika jegyében képzelhető el, mégis:

elengedhetetlennek tartjuk, hogy az emberi együttérzés és az állampolgári önérzet szabad megnyilvánulásai legalább szűkös lehetőségek közt teret kapjanak.




A független Menedék Bizottság 1988. június 10. és november 10. között 278 000 forintnyi adományt közvetített a romániai menekülteknek.

Ebből 138 alkalommal, összesen 112 000 forintot kaptak magyar, 88 alkalommal, összesen 58 000 forintot román és német családok, illetve egyedülálló személyek.

A menekültek számára 1988. július 6-tól egy négyszobás lakást bérlünk, ebben azóta rövidebb-hosszabb időre 19 román, 1 német és 6 magyar menekült kapott szállást.

A lakás bérlete (1989. februárig) 89 000 Ft

lakásfelszerelés, tisztálkodási cikkek 7000 Ft

Bútor- stb. szállítás 10 000 Ft

ajándék két itt született román kisbaba keresztelőjére 2000 Ft

Budapest, 1988. november 10.













































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon