Skip to main content

A vizsgálat nem zárult le, ne felejtse el!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Pártvagyon


Beszélő: Valóban lezárult a vizsgálat?

Pozsgay Imre nyilatkozata bennünket is meglepett. Hiszen mindeddig nem kaptunk az MSZP-től olyan vagyonnyilatkozatot, amely a párt valóságos, véglegesnek tekinthető anyagi helyzetét tükrözi. Két ízben küldtek vagyonmérleget: egyszer azt, amelyik az MSZMP-ből MSZP-vé alakulás előtti, szeptember 30-i állapotnak felel meg, másodszor pedig március végén, az 1989-es zárómérleget. Közben folyik a vagyonátadás, holott ennek – ahogy a 1139/1989./X. 29./MT. számú határozat, az I. MSZP-kongresszus állásfoglalását tudomásul véve rögzíti – a múlt év végéig meg kellett volna történnie. Így nincs a kezünkben értékelhető, vizsgálható vagyonnyilatkozat.

Beszélő: Hogyan értesülnek az MSZP vagyonának változásairól?

Ugyanúgy, mint bárki más: az újságokból. Ezenkívül kaptunk Nyers Rezsőtől egy levelet, március 28-i keltezéssel: „Jelezzük – írja –, hogy a vagyon átvétele teljes körűen még ma sem fejeződött be, az ehhez kapcsolódó végelszámolási munkák több helyen még folyamatban vannak.” Ekkor úgy válaszoltunk (április 9-én), hogy megértjük nehézségeiket, de a megküldött mérlegüket (vagyis az említett év végi mérleget) közbenső vagyoni állapotot rögzítő dokumentumnak tekintjük, és a párttörvény alapján az év második felében fogjuk vizsgálni az MSZP gazdálkodásának törvényességét. Az Országgyűlés március 12-én olyan határozatot hozott, hogy március 31-ig a leltározás és a bizonylatok teljes körű ellenőrzésére alkalmas mérleget nyújtsanak be. Ez nem történt meg.

Beszélő: Válaszolt-e erre Nyers Rezső?

Nem. Csak most értesített bennünket Pozsgay úr, a sajtótájékoztatójában. Levelet írtunk ekkor Horn Gyula pártelnöknek, leszögezve: az Állami Számvevőszék nem tekinti lezártnak az MSZP vagyonelszámoltatási ügyét.

Beszélő: Azonosítható-e a vagyonmérleg vizsgálata a vagyonelszámoltatással?

– Ez a másik probléma. A népszavazás „vagyonelszámoltatásra” kötelez, de nincs tisztázva, hogy ez mit jelent. Ezért kell – Pozsgay állításával ellentétben – parlamenti bizottságot létrehozni: ez határozza meg, hogy a Számvevőszék milyen szempontból és hány évre visszamenőleg vizsgálja az MSZP és jogelődje működését. Egy ilyen korrekt, bizottsági keretek között folyó vizsgálat – úgy gondolom – az MSZP-nek is jót tenne. De a vagyonmérleg bemutatása más dolog, ezzel az MSZP – ha majd valóban benyújtja – „csak” a párttörvény előírásainak tesz eleget.
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon