Skip to main content

Az ezeregy plusz egyedik mese

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Könyvek négyszemközt


Fel van találva végre a használható (ha nem is bombabiztos) módszer, amely a világlapok címoldalára röpíti az íróembert, és nagyobb ismertséget hoz neki, mint egy összevont Nobel–Oscar–Lenin-díj: olyan sátáni verseket kell írni, hogy vérdíjat tűzzenek ki a fejére. Copyright Salman Rushdie, indiai származású, urdu anyanyelvű, angolul író szerző, mellesleg brit alattvaló. Két jó regénye olvasható magyarul (Az éjfél gyermekei, Szégyen), de nálunk is a harmadik, az olvashatatlan tette híressé. Különben az írás kezd életveszélyes szakma lenni. Konrád Györgytől, a Nemzetközi PEN Klub elnökétől halljuk, hogy újabban egyre több költőt, írót, zsurnalisztát ölnek meg vagy vetnek börtönbe a világon. Nem is beszélve itt azokról, akik úgy járnak, mint egy bizonyos Gregor Samsa…

Karácsonyra jelent meg magyarul a Sátáni versek antitézise. A mindig megbízható Falvay Mihály ezúttal méltó szövegre talált; szemmel látható élvezettel és ambícióval dolgozott rajta. A Hárún és a Mesék Tengerét mindjárt két klasszikus műfajba is besorolhatjuk: mese és mentség. Semmi okunk föltételezni, hogy a védőbeszéd nincs olyan ősi, az írásbeliséget jóval megelőző műfaj, mint a mese. (Ha elítélnek, nem lehet apológiát nem írni.) Rushdie szoros védőőrizetben, rejtekhelyen írta meg a maga személyének, életinek és cselekedetinek mentségét, mely csupa pironkodás és behízelgő mórikálás. Apológia – de annyi öniróniával és nyelvi leleménnyel, annyi bájjal és játékossággal előadva, hogy a megfőzött olvasó inkább lemond a vérdíjról, és akkor sem jelentené fel Rushdie-t, ha tudná, hol bujkál. És mélyen megérti a fundamentalistákat, hogy e szívhez szóló mentség olvastán próbaidőre felfüggesztették az ítélet végrehajtását.

Igazi családi történet ez, középkamasz és nagymama egyaránt élvezheti. Hősei, Rásíd Kalifa és Hárún fia (mint Hárún al-Rásíd, egyenest az Ezeregyéjszakából, csak itt a Kalifa nem a beosztásuk, hanem a vezetéknevük) szomorú városban élnek, mely még a nevét is elfeledte bánatában. A papa mesemondó, Legenda-medence (a rajongók számára) és Blabla-sah (az ellenlábasai szerint). Kalifáéknak megvan a maguk külön baja is: a ház dalos kedvű asszonya lelépett a szomszéd hivatalnokkal, az elanyátlanodott Hárún elveszítette a koncentrálóképességét, Rásíd meg elnémult, elapadt benne a meseforrás, elhagyta Adoma-adománya. S vele veszett jól jövedelmező mellékállása, a korteshadjáratokon, jelölőgyűléseken és választási kampányokban fellépő bérszónoké. Elkeseredésében még a mesevíz-előfizetést is lemondta. Kalifáék reménytelen helyzetén már csak a mese segíthet. Álmukban – Rásíd papa hosszú, kék hálóingben, „bizonyos, megfelelően elkészített ételféleségek” (úgymint holdbogyó, üstökösfarok, bolygógyűrű) elfogyasztása útján, Hárún lila pöttyös, veres pizsamában, egy virtuális Búbos banka hátán és egy Vízidzsinn társaságában – a holdban járnak. Ez nem az a sápadt égitest, melyet oly jól ismer az éjszakai sétáló vagy Mr. Armstrong, hanem annak láthatatlan ikerpárja. A bolygó neve Kahani (azaz Mese). Felszínét nagy kiterjedésű tenger borítja, a Mesefolyamok Óceánja, és két különálló civilizáció alakult ki rajta. Gapváros államformájára nézvést királyság, politikai berendezkedése szerint ultraliberális demokrácia, Csúpföldén pedig klasszikus diktatúra uralkodik. A két társadalom nem érintkezik egymással, hacsak a háborút nem tekintjük annak, ami épp hőseink érkeztekor tör ki. A szembenállás megértéséhez tisztában kell lennünk a Kahani geopolitikai realitásaival. Csúpföld az örök sötétség és fagy birodalma, míg Gapváros fölött sosem nyugszik le a nap. A két ország között senki földje, az Alkonyzóna terül el. De a fényben feredőzés és a sötétbe burkolózás ellentéténél is erősebb antagonizmus a két társadalomnak a szóhoz való viszonya. A csúpválák (csöndes fickók) szavak nélkül, némaságban élnek, az iskolákat, bíróságokat és színházakat bezárták, csöndtörvény van és titkosság, a lakosok még a saját Árnyékuktól is félnek. Bezzeg Gapvárosban (Pletyka Cityben) minden átlátszó és titoktalan, álló nap folyik a szófia beszéd, széltében-hosszában tárgyalják a királyi család gyöngéit és a topsecret haditerv részleteit. Katonaságuk könyvtár, a harcosok Lapródok, kik hosszas pagináció és lapegyeztetés után rendeződnek alakzatba. Van, ki versben beszél, van, ki mindent háromszor mond, de legtöbben a szóvirágokat kedvelik. A lakosság jelentős csoportjai a Mesetenger tisztításával, karbantartásával foglalatoskodnak. A casus belli pedig épp az óceán szennyezése.

Egy mesében nem lehet kétséges, kit kell szeretni, ki a jó, és mi a rossz. Egy mesében a jónak le kell győznie a rosszat. Hát persze hogy jobb a napos oldalon élni, de a bölcs Rásíd előtt nem marad észrevétlen a gapvárosi lét megannyi árnyoldala sem: a sok üres locsogás, a szavak inflációja, a komolytalanság és súlytalanság állapota. Sem a csúpválák komor méltósága, a hallgatás értéke, a hagyományok szépsége és megtartó ereje. A jónak úgy kell hát diadalt aratnia, hogy csak a sötét zsarnokság pusztul el, de fennmarad a csúpválák népe s minden kincseik. És felszabadul a Kútfő is, az Ősforrás, megtisztul a Mesefolyamok Óceánja. Mindehhez nem kell más, mint hogy kiforduljon a sarkából a föld (ez esetben a hold).

Miután hőseink ilyen jól eligazították a Kahani ügyeit, már csak a maguk apró-cseprő földi bajaira kell megoldást találni. Rásíd visszakapja a mesevíz-szolgáltatást, önkormányzati szinten megoldódnak bizonyos politikai problémák, hazajön a megtévedt Kalifa asszony, és a szomorú városnak eszébe jut a neve. Kahaninak hívják. Rushdie kicsit szabadkozik, hogy igazi végső megoldás helyett csak ilyen átmeneti, középszerű boldog véggel tud szolgálni, és még ezt is szintetikus úton állították elő a tojásfejűek az 1+6 Házban, egyszerűen megmagyarázhatatlan módszerek segítségével.

Erre is van mentség. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel zsebünkben, átmeneti korok és állapotok közt evickélve lassan hozzászokunk a korlátozott érvényű és átmeneti megoldásokhoz. Kérvényt körmölünk hosszabbításokért és haladékokért, méltányos elbánásért, pontokba szedjük gondolataink és cselekedeteink összes mentségét, enyhítésért fellebbezünk, reménykedünk a próbaidőre bocsátásban, enyhe ítéletet kérünk, azt is felfüggesztve. Ezt teszi Rushdie is, miközben próbálja hallatlanná tenni a mindenkori hivatalnokok, a Némaság Kultusz papjainak álnok kérdését: Mi hasznuk a történeteinek, ha még csak nem is igazak? A felelet nem lehet más, mint tovább csinálni, csak a feladatra figyelve, mert a mesemondás a zsonglőrködés egy formája. (Vagy fordítva?) „Egyszerre több mesét tart az ember a levegőben, keveri-kavarja őket, és egyik sem esik le.”












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon