Skip to main content

Egy lemondó óda a Szívhez, mikoron az már saját vackában sem bízhatnék

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Kovács András Ferencnek, szívből


Ó, Szív, mellből sosem lesz kebel,
mint kutyából se szalonna,
ne esküdj, balga, és ne remélj, -
ürül már léted dobható flakonja,
Szív, a mell már csak ilyen,
fütyüli sorsunk aranyszabályát:
hogy kappanból kakas már nem
(beszéli a köntös ki drága kabátját),
a mell már csak így: buggyanósan,
mintha nem jönne a hajnali
mínuszból, búsan, bunyósan
kutyára dér...
...mellbúzából terem a mellkenyér,
mellnap virul minden
mellnapnak hajnalán,
melléből él minden
görög, török és katalán
nőszemély, didi-ritmust szerez,
Szív, művészünk a bőrdudára,
mellhegy közé indul,
ki vágyik még csudára;
a bulán van pöcsét,
nem a sárga, aranyos papíron,
a rím persze a: csöcsét,
emlőből ide, emlékül beírom; -
szól egy mély mellből fölzengő,
cici ring, csecs-csengő
,
Ébredj!
A rakodópart kövén kucorgsz:
úszik a Dudán a cici-fix (dinnyehéj),
honfiúi-tőgytől, Szív,
egy csöpp savót se remélj;
lehet csüngős, csücskös, vagy csípet,
tőgy-mindegy: mell legyen,
mellbolygók forognak körbe
és üdvözülsz, Mellegyetem,
melltartó, műmell, lökhárító,
Szív, ne dobogj, világod nincsen,
a szilikont szapulom,
miként mellközép Mellisten,
a mell között nem terem,
se bimbó pár, se galóca,
a mell az élet folyton
gyújtható kanóca; -
Hát ne reménykedj, Szív!...
...Mellből nem lesz kebel,
mint kutyából se szalonna,
ne esküdj, balga, és ne remélj,
kiürült léted dobható flakonja,
nyughass, a mell már csak ilyen,
fütyüli sorsunk aranyszabályát:
kappanból kakas már nem
(eleszi a mell a kebel-barátját);
a mell már csak így: buggyanósan,
mintha nem jönne a hajnali
mínuszból, búsan, bunyósan
kutyára dér.

























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon