Nyomtatóbarát változat
A kongresszus résztvevői elítélőleg fogalmazták meg: még mindig nincs parlamenti képviseletük a magyarországi nemzetiségeknek, illetve késik a nemzetiségi törvény megalkotása. Továbbá nem ismeretes, hogyan akarja a magyar oktatási kormányzat megoldani a szlovákok kétnyelvű és nyelvoktató iskoláival kapcsolatos problémákat. Tisztázásra váró feladat az anyanemzettel való további együttműködés formája is, mivel év végén lejár a két ország közötti ötéves kulturális egyezmény. Az MSZSZ rendkívüli kongresszusa a megszüntetett főtitkári tisztség helyett elnökké választotta a szövetség eddigi vezetőjét, Jakab Róbertnét, aki mellesleg a Magyar Szocialista Párt listáján jutott be a legutóbbi parlamenti választások során a parlamentbe, amelynek azelőtt alelnöke volt. Egyebek között ezért is hangzott furcsán a szájából a deklaráció, miszerint az MSZSZ a jövőben pártoktól független szervezetként kíván működni.
A politikai és társadalmi rendszerváltás a magyarországi szlovákok körében egy országos érdekvédelmi hálózat, ha úgy tetszik, önkormányzat létrehozását tette szükségessé. A 104 (szlovákok által is lakott) település egyharmadában ez év elejétől már megindult az önszerveződés folyamata, amelynek kirívó szépséghibája, hogy a helyi szervezetek létrehozását a szövetség anyagilag is ösztönözte. Ezáltal a helyi kezdeményezések függőségi viszonyba kerülésének veszélye áll fenn. Éppen ezért nem meglepő, hogy a helyi közösségek nem a mind ez ideig tagdíjaikból élő, új, valóban demokratikus alternatív szlovák szervezetekhez csatlakoztak. Való igaz, hogy a Szlovákok Szabad Szervezete, a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete és a Magyarországi Szlovák Írók Egyesülete mögött nem állnak tömegek, de ezt az MSZSZ sem állíthatja magáról. Legitimitása azonban nemcsak ezért vonható kétségbe. A kongresszuson részt vett küldötteket ugyan 87 szlovák település lakosai választották titkos szavazással, de a küldöttválasztó közgyűléseken a résztvevők aránya meghökkentően alacsony volt. Mind a kisebb, mind a többezres községekben általában tíz-húsz, csak ritkán negyven érdeklődő döntött a küldöttek személyéről. Érdekes, hogy a delegálók száma az egyik legnagyobb szlovák településen. Tótkomlóson sem érte el az ötvenet. Kérdéses tehát, kinek az érdekét képviselték az így megválasztott küldöttek. A kongresszuson meghívottként jelen levő másik három szlovák szervezet álláspontja ezért is érthető: az MSZSZ nem lehet az egész magyarországi szlovákság országos érdek-képviseleti szerve, az alternatív szervezetek részvétele nélkül nem alakíthatja meg szlovákságunk önkormányzati csúcsszervét vagy szervezetét. Az „alternatívok” megdöbbenéssel hallgatták az egyik kongresszusi küldött magyar nyelvű felszólalását, amelyben elsősorban nem a hazai szlovákságért aggódva a közép-európai nemzetiségi problémák gyökerét Trianonban látja. Meglepetéssel vették tudomásul, hogy a küldöttet a szövetség országos választmányi tagságában megerősítették.
Friss hozzászólások
6 év 8 hét
8 év 33 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 41 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét