
A Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke nem akart hinni a szemének, amikor az alábbi levelet elolvasta.
Papp Gábor alelnök és Kalmár Tibor, a VFSZSZ ügyvezető elnöke nem ehhez a hangnemhez szokott a munkáltató részéről. A tárgyalási stílus 1992. május 22-e óta inkább azzal a fordulattal volt jellemezhető, hogy „forduljanak a bírósághoz”. Fut is vagy ötven munkaügyi pere a VFSZSZ tagjainak és vezetőinek szerte az országban. Az egyik – legelső – per éppen 1994. június 22-én zárult le dodonai döntéssel, s ez éppen Papp Gábort és Kalmár Tibort érinti. Ők ugyanis 1992. október 2-án rendkívüli felmondást vettek kézhez a munkáltatótól, s azóta nem dolgozhatnak sem eredeti munkakörükben mint mozdonyvezetők, sem más munkakörben a MÁV-nál, s azóta nem kapnak egy árva fillért sem. A mostani, jogerős másodfokú ítélet a rendkívüli felmondást ugyan jogellenesnek nyilvánítja, de munkaviszonyukat nem állítja helyre, pontosabban 1994. július 1-jétől megszünteti, s a nekik járó kártérítés megállapítását (kieső munkabér, felmondási idő és végkielégítés) visszautalja az első fokra a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak, mivel a pontos összeg kiszámítása az ítélet szerint nem a másodfok hatásköre.
Kalmár Tibornak saját számításai szerint a MÁV összesen 1 344 608 forinttal tartozik, Papp Gábornak pedig 889 780-nal. Őt azért úszta meg olcsóbban a MÁV, mert arcképes utazási igazolványa, szintén MÁV-dolgozó felesége révén, megmaradt.
Ha a történetnek ez a szelete még nem veszi el a kedvét az érdekérvényesítéstől az öntudatos dolgozóknak, akkor ismerkedjenek meg a továbbiakkal is. Az alapesemény az az emlékezetes Keleti pályaudvari figyelmeztető sztrájk 1992. május 22-én, amelyet két perccel a vége előtt rendőri beavatkozás rekesztett be: a főnökség által formai hibák mellett indítani kívánt mentesítő vonat elé ülő VFSZSZ-aktivistákat, mielőtt maguktól felálltak volna, az utolsó pillanatban monstruózus rendőri erők távolították el.
Most tehát itt tartunk. Egyelőre Kalmár Tibornak és Papp Gábornak mindhárom szálon „igaza van”. A jog megvédi őket a munkáltató jogszerűtlen lépéseitől. Csak éppen egy év és nyolc hónapja nem kapnak fizetést. S ha igazukért harcolni akarnak, nem is helyezkedhetnek el. Csak éhen ne haljanak addig, amíg igazuk jogerőre emelkedik!
Ui.: Egy pillanatra még szakszervezeti tisztségeiket is elvesztették. A VFSZSZ alapszabálya ugyanis kimondja, hogy tag – következésképpen választott vezető – csak a MÁV-nál munkaviszonyban álló dolgozó, MÁV-nyugdíjas és gyesen lévő lehet. Abban a percben, amikor a bíróság munkaviszonyukat megszüntette, az alapszabály értelmében megszűntek szakszervezeti tagok lenni. Ahhoz, hogy vezetők maradhassanak, módosítani kellett az alapszabályt. Szerencsére a döntésre jogosult testület ezt villámgyorsan megtette.
Friss hozzászólások
6 év 34 hét
9 év 7 hét
9 év 10 hét
9 év 10 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 14 hét
9 év 15 hét
9 év 15 hét