Skip to main content

Ez a nyár

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
N&n galéria


Ezen a nyáron Szilágyi Lenke camera obscurával dolgozott. (Fekete papírdoboz, bolti áru, gombostűhegynyi nyílással az objektív helyén.)

Ezen a nyáron Szilágyi Lenke egy csoport tajvanival és ausztrállal megmászta az Elbrusz hófödte csúcsát. A második napon komoly hóviharba kerültek (Lenke ekkor elővette Makina márkájú, elég régi gépét, benne 10 kockás 6 x 7-es Agfa-film, és képeket készített).

Ezen a nyáron Szilágyi Lenke Frankfurt am Mainban lekésett egy szoboravatást, de ha már ott járt, elment arra a helyre, a Majna partján, egy parkba, ahol R. W. Fassbinder az Amikor 13 újhold van egy évben című filmjének egyik érzékeny jelenetét forgatta. (Lenke csinált a barátairól néhány felvételt a parkban.)

Ezen a nyáron Szilágyi Lenke a Fekete-tenger egy iszapos öble mellett, Anapában, hatalmas viharnak volt a szemtanúja. (Képek készültek a vihar előtt és után.)

Ezen a nyáron a Nefelejcs utcában Szilágyi Lenke felfigyelt egy fekete kismacskára is.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon