Skip to main content

Félbevágott idézetek

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Németh Géza: Európai önvédelem (Beszélő, 1993. február 6.)


Cikkének a „Krisna-kultusz”-ról szóló részében Németh Géza a több ezer éves védikus Szentírások magyarázataiból közöl néhány szemelvényt. Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Srila Prabhupada (a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója) mondatai azonban szövegkörnyezetükkel együtt mást jelentenek, mint Németh Gézánál. Az alábbiakban újraközlünk két jellegzetes gondolatot: álló betű jelzi a cikkben közölt idézetet, dőlt betű azt, ami kimaradt belőle.

Magyarázat a Srimad Bhagavatam első kötet 15. fejezet 8. verséhez.

„A démonok rendkívüli természetfölötti erővel rendelkeznek, mellyel anyagi csodákra képesek, ám ennek ellenére mindig a társadalom zavaró elemei maradnak. A modern démonok azok a veszedelmes tudósok, akik anyagi csodákat találnak fel, hogy megzavarják a társadalmat. Példa erre a nukleáris fegyverek feltalálása, amely rémületet keltett az emberi társadalomban.”

1. ének 8. fejezet 47. vers.

„Aki lát, jól tudja, hogy az élőlény nem a test, s nem is az elme, hanem transzcendentális az élet anyagi felfogásához képest… Mindenkinek a dharmája* szerint kell végeznie a kötelességét. Egy ksatriyának** az a kötelessége, hogy harcoljon a jó ügyért, az ellenségre való tekintet nélkül. Kötelessége végzése közben az embert nem szabad, hogy megzavarja az anyagi test pusztulása, amely csupán az élőlény külső öltözéke.”

„Ez a mű (Srimad Bhagavatam) rendkívüli kincs. Nincs olyan ember – tartozzon bármelyik hithez, kövessen bármilyen filozófiát –, aki, ha nyitott elmével olvassa ezt a könyvet, közömbös maradna iránta: megindítja és mély benyomással lesz majd rá…” Dr. Garry Gelade, az Oxford Egyetem pszichológiaprofesszora.

„Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada értékes munkát végez, s könyvei nagymértékben hozzájárulnak az emberiség megmentéséhez.” Sri Lal Bhadur Shastri, India volt miniszterelnöke.

„Swami Bhaktivedanta azt a hasznos figyelmeztetést hozta el Nyugatra, hogy a mi magasan aktivizált és egyoldalú kultúránk olyan krízissel került szembe, amely önmegsemmisítéssel végződhet, mert nélkülözi egy hiteles metafizikai tudat belső mélységét. E mélység nélkül erkölcsi és politikai kijelentéseink nem mások, mint megannyi szószaporítás.” Thomas Merton, teológus.

Weininger Gabriella
a magyarországi Krisna-hívők titkára


* A dharma az élőlény eredeti természete.

** A ksatriyák kifejezés nem „krisnás harcosok”-at jelöl, hanem India négy hagyományos társadalmi rétegének egyikét, a harcosokat, a királyokat és hivatalnokokat jelöli.






















Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon