Skip to main content

Beszélő hetilap, 10. szám, Évfolyam 5, Szám 10

(Csokits János) - Bán Zoltán András: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

Szabó Miklós: Nagy Imre, Kossuth, Rózsa Sándor

nwa [Nagy W. András]: Lobbyzás / Konzervatív forradalmár / Ajánlás

Mink András: 1948, te csillag

Mink András: „A politikusok akkor hivatkoznak a múltra, amikor nincs igazán meggyőző mondanivalójuk a jelen számára”

Beszélgetés Spira György történésszel

Zádori Zsolt: Új csapat Kenesén

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Legyőzni az MDF-et, megelőzni az MSZP-t

Tardos Márton: Bizakodva, illúziók nélkül

Révész Sándor: „Nem tisztogatni jöttem…”

Beszélgetés dr. Mádl Ferenc kultuszminiszterrel

Pőcze Gábor: Aztán…?

Bartus László: A meghurcoltak hálája

:

–ngster [Angster László]: Ront vagy javít?

Adatok a gyerekexportról

: Gyerekek örökbe

–lt– [Solt Ottilia]: A Miranda-elv Gyulán

révész: Pereskereskedés

Révész Sándor: A hajlékony Fidesz és a véres orr (I.)

Egy érzékeny kapcsolat fordulópontjai

Kalmár Béla: Az igazi tét

Zádori Zsolt: Vissza a várostól

Zádori Zsolt: Csendben, türelmesen…

K. I. [Kiss Ilona]: Hátra a lenini úton?

Orosz népképviselők kongresszusa

Martin M. Simecka: Szlovák anyácska megkergült fiai

Langmár Ferenc: A nagy jövőjű múlt

E. J. [Eörsi János]: Biztos a rabok betétje!

dr. Marián Miklós - –eö– [Eörsi János]: Terézváros milliói

Vit László: Ki tudja, holnap mire szavazunk…

Védett vidék véletlenül védtelenné válik

Bán Zoltán András: A teória csábítása

Radnóti Sándorral beszélget Bán Zoltán András

Kálmán C. György: Hűlt hely

Bori Erzsébet: A mondható és a látható világ

(Forgács Péter képei)

(Weininger Gabriella): Félbevágott idézetek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon