Skip to main content

A Miranda-elv Gyulán

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Kétegyháza: vissza a nyomozóknak


Mint 1992-es utolsó számunkban emlékeztettünk rá, a szeptemberi kétegyházai ügyben, amikoris a cigány Csurár-rokonság és „fehér” szomszédaik közös verekedése tört ki, majd egy népesebb „fehér” csoport megtorló akciót folytatott Csurárék ellen, s három család lakóházát is felgyújtották, a Békés megyei rendőrkapitányság a nyomozást november 15-én lezárta, s vádemelési javaslattal átadta a gyulai ügyészségnek. A vádirat 1992. november 26-án készült el. I. rendű vádlott Csurár Péter, II. rendű ifj. Csurár Péter, III. rendű Csurár Gábor, IV. rendű Csurár Péterné. Aztán következnek sorban, XIII. r. vádlottig a nem cigányok: Gulyás Tamás, Gulyás Mihály, Krisán György, Kocsis Attila, Rack György, Árczintye György, Szelezsán János, Popa János és Netye Zoltán. Az ügy tehát immár a bíróság elé került. Dr. Mezőlaki Erik, a gyulai Városi Bíróság bírója 1993. március 4-én „előkészítő ülést” hívott össze, ami nem elengedhetetlen, de nem is kötelező része a büntetőeljárásnak. Nem tárgyalás, de nyilvános.

Az érdekeltek összegyűltek. (Ügyvédje csak az V.–XIII. rendű vádlottaknak van. Az öt évnél kisebb büntetési tétellel kecsegtető ügyekben az ügyvéd kirendelése nem kötelező, így Csurárék jogi segítség nélkül maradtak, Kétegyháza többségi lakossága viszont állítólag gyűjtést kezdeményezett azért, hogy megfogadhassák messze környék legjobb védőügyvédjét fiaiknak. Állítólag 250 ezer forint gyűlt össze.)

Dr. Mezőlaki bíró kihirdette, hogy a nyomozati anyagot a IX. és XI. rendű vádlottétól eltekintve nem veheti figyelembe, mert a nyomozóhatóság nem dokumentálta, hogy az első kihallgatások alkalmával közölte az érdekeltekkel: gyanúsítottként szerepelnek, akik nem kötelesek maguk ellen vallani. Az ügyet visszautalta az ügyészséghez pótnyomozásra. Dr. Mezőlaki Erik az Amerikai Legfelső Bíróságnak mintegy negyedszázada, egy Miranda nevű visszaeső bűnelkövető ügyében hozott állásfoglalását ismételte meg. Mirandát nem hagyták megbüntetni éppen azért, mert a rendőrség a nyomozás során nem világosította fel jogairól. A jogtudományba – s a jogalkalmazásba – „Miranda-elv” néven vonult be a jogbiztonságnak ez az alapvető garanciája. Gyulán némi meghökkenés és fogcsikorgatás fogadta. Az ügyész fellebbezett.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon