Skip to main content

Győzött Horváth!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Horváth József, a Vas és Zala megyei Áfor zalai felének független szakszervezeti alelnöke, a zalaegerszegi Liga vezetője november 11-én jogerősen megnyerte a munkaügyi pert munkaadójával szemben. Ez évi 33. számunkban, Horváth kontra Horváth címmel írtunk arról, hogy Horváth Ferenc Vas–Zala megyei igazgató július 3-án fölmondott neki, munkakör-összevonásra hivatkozva. Horváth József biztonságtechnikus volt. A munkaügyi bíróság most arra kötelezte a munkaadót: helyezze vissza állásába őt. Az indoklás szerint az Áfor nem értesítette előzetesen a felsőbb szakszervezeti egységet – történetesen a Ligát –, holott szakszervezeti vezetőnek kijár ez a védelem.

No és, dolgozik-e? – kérdeztük a munkajogi per győztesét. Nem – válaszolt Horváth József – ugyanis nem fogadhatta el a betanított szivattyúkezelői munkakört, amit a múlt héten fölajánlottak neki.




Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon