Skip to main content

Hála bölcs Vezérünknek, pompás a víz

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
G. Orwell: Állati gazdaság – AB Független Kiadó, 1984


Évekkel ezelőtt, amikor egyszer azt olvastam az újságban, hogy az észak-koreai kommunista párt valamilyen határozatot hozott az ottani hét- (vagy hány-) éves tervvel kapcsolatban, szabályos rosszullét fogott el. A tudósítás a sok éves tervidőszak záró éveként ugyanis 1984-et emlegette. Hát lesz ilyen? Lesz egy igazi, valóságos (szökő-) év, amikor 366 napon át 1984-et fogunk írni?

Koreában lesz, na jó. De itt? Itt is?! Egy pillanatra egyszerűen nem hittem el. Elvégre az a baljós jövőkép, melynek ez az évszám a szimbólumává lett, mégiscsak egy írói fantázia szüleménye...

Tudtam persze nagyon jól, hogy a George Orwell 1984 című antiutópiájában falra festett ördög nagyon is valóságos. Hogy eljön az 1984-es esztendő. És világos, hogy az 1984 című regény nekem azért tetszett annyira, hogy a kedvéért – mondatról mondatra kínlódva – angolul is megtanultam, mert a benne leírt totális állam többé-kevésbé már megvalósult. Az 1984-ben röhögve és borzongva ismertem rá csupa olyasmire, amit már tudtam, amit ismerek.

Mégis, az 1984-es év a jövőnek lett a szimbóluma. És nemcsak az én fejemben. Megéri-e a Szovjetunió 1984-et? – kérdezte a címében egy tanulmány, és nagyjából nemmel válaszolt. Jóslások, fantasztikus regények, „jövőtörténeti” munkák: a harmadik világháború 1984-ben fog kitörni, mégpedig ezért meg ezért, így meg így...

Most aztán túl vagyunk a jövőn. És lám, semmi se történt.

1984-nek már az első napjai igen megnyugtatóan hasonlítottak az összes megszokott január elsejékhez. Olyannyira, hogy például az Élet és Irodalom szerkesztői vérszemet kaptak, és átengedtek egy „lektori jelentést”,[SZJ] amely az Orwell-regény magyar kiadását végső soron lehetségesnek, sőt – miért ne – kívánatosnak tartja. Hát persze: ha ez az év ugyanolyan lesz, mint a többi, akkor nem olyan lesz, amilyennek Orwell megjósolta. Az 1984 tehát csak vicc; amúgy pedig nemcsak a sztálinizmusnak, hanem mindenféle totalitarizmusnak a paródiája.

Aztán vége lett az évnek. Tényleg nem történt semmi különös. Békékben és háborúkban meghalt néhány fontos és sok millió nem fontos ember, de mindnek a helyébe került más: ráncos, agg főtitkár vagy ugyancsak ráncos, de még friss újszülött. Volt egy „nélkülünk” is sikeres olimpia Amerikában,[SZJ] némely rezsimek összeomlottak, mások erőre kaptak, a berlini falon viszont egy hajszálnyi repedés nem sok, annyi se mutatkozott. Szóval, semmi különös.

Az 1984-et mégsem adták ki Magyarországon.[SZJ]

Megjelent viszont, Állati gazdaság címen, a másik Orwell-alapmű, az 1984 előzménye, az Animal Farm. Az a felnőttmese, amelyben az állatok föllázadnak, elkergetik a gazdát, és a disznók vezetésével nekilátnak az embertelen társadalom nagyszerű építésének. NÉGY LÁB JÓ, KÉT LÁB ROSSZ! – hangzik a jelszó. Forradalmuk azonban elkorcsosul, mert a di