Skip to main content

Hétfői Szabadegyetem

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1982 második felében, előre nem látott okok miatt, elmaradtak a Hétfői Szabadegyetem előadásai. Kolossa Tibor agrártörténész, aki Hajnal István történetírói munkásságát ismertette volna, hosszas betegség után, október 6-án elhunyt. Tamás Gáspár Miklós az ún. népi–urbánus vitákról tartott volna előadásokat, ám időközben elvesztette egyetemi oktatói állását, és most könyvtárosként dolgozik, Csepelen – a változással járó hercehurcában nem tudott kellőképpen felkészülni, ezért október elején lemondta előadásait.

A Hétfői Szabadegyetem 1983. január végén–február elején folytatja programját. Kéthetente Szilágyi Sándor ismerteti Bibó István eldugottabb írásait, ill. a Bibó-művek belső összefüggéseit.

A váltó hetek programja egyelőre még nem állt össze.

A szabadegyetem hallgatói január végétől érdeklődhetnek barátaiknál, Rajk László szamizdatbutikjában vagy lapunk munkatársainál az előadások helyszíne és időpontja után.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon