Skip to main content

Közösség megsértése

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1982. október 12-én a Miskolci Járásbíróság 3. B. 699/1982-5. számú ítéletével Heinrich Andrásné kazincbarcikai özvegyasszonyt 8 hónapi – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte „nagy nyilvánosság előtt elkövetett közösség megsértésének” bűntette miatt.

Az 58 éves asszony bűne az volt, hogy 1981 karácsony estéjén – születésnapján – éhségsztrájkot kezdett, tiltakozásul a társadalmi igazságtalanságok fokozódása, „a gazdagok dőzsölése és a szegények nyomora” ellen.

Ablakába táblát tett ki, s ezen követelte a kisfizetések emelését.

A rendőrök rátörték az ajtót. Heinrichnét kórházba vitték. Az orvosi zárójelentés „paranoid és pszichopatás személyiségszerkezetet” állapított meg; a beteg büntethetőségét nem vonta kétségbe.

Heinrichné a vádirat, az elsőfokú bírósági ítélet, sőt, a kirendelt ügyvéd szerint is „a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje ellen gyűlölet felkeltésére alkalmas cselekményt” követett el. A bíróság enyhítő körülményként vette tekintetbe, hogy a vádlott soha nem került összeütközésbe a törvénnyel, segítőkész, lakótársai szeretik, és – az orvosi vélemény szerint – cselekménye társadalmi veszélyességét csak korlátozott mértékben volt képes felismerni.

Az ügyész súlyosbításért, a vádlott felmentésért fellebbezett. Az ügy kimenetelének ismertetésére visszatérünk. De bármi lesz is a jogerős ítélet, már most megkérdezzük: voltaképpen miféle bűncselekményt követett el Heinrich Andrásné, és milyen közösséget sértett meg?












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon