Eörsi János

Nyomtatóbarát változat

VEZÉR ÉS BÁSTYÁK:                         Hős királyunk! Vigyázz magadra,
                                                           hogy bennünket is megóvj!
                                                           Hős vagy! De vakmerőn a harcba,
                                                           könyörgünk, ne bonyolódj!
KIRÁLY:                                               Hogy én ne? Gyáva nyúl vagyok tán?
                                                            vagy Pelenkás Jenő?
                                                            vagy Begyulladt Benő?
                                                            avagy netán Pipogya Zoltán?
                                                            Nem és nem, koronámra, nem!
                                                            Van lándzsám és kardom,
                                                            buzogányom, pajzsom,
                                                            van bunkóm és böködőm,
                                                            pumpám és dögönyözőm,
                                                            az első sorban a helyem!
FUTÓK ÉS HUSZÁROK:                        Kérve kérünk, ne állj előre!
                                                            És ne fuss: lépj kicsiket,
                                                            mindig a szomszédos mezőre,
                                                            vagy meg se moccanj.
KIRÁLY:                                                                                        Miket
                                                            zagyváltok össze? Mit fecsegtek?
                                                            Hitvány kóficok,
                                                            nyápicok,
                                                            még hogy én? én maradjak veszteg?!
                                                            Firlefrancot!
GYALOGOK:                                                                   Vezesd a harcot
                                                            hátul maradva bölcsen!
                                                            Mi meg elöl várjuk parancsod,
                                                            s hidd el, nem adjuk olcsón.
FUTÓK:                         Mi meg cikkcakkban futkározunk.
HUSZÁROK:                   Mi L-alakban ugrándozunk.
BÁSTYÁK:                                           Mi okádjuk a kartácstüzet!
VEZÉR:                                               Én nyisszantom le a fejüket!
KIRÁLY:                                              Jól van, nem vagyok süket,
                                                           értem már szerepemet:
                                                           Homlokot ráncolok
                                                           és sáncolok,
                                                           a sánc mögött táncolok,
                                                           rosálok és rostokolok,
                                                           parancsolok,
                                                           segítségért ordibálok,
                                                           farolok, papucsolok,
                                                           kapcát porolok –
                                                           és főképpen VIGYÁZOK!
TÖBBIEK:                                            Így legyen!
KIRÁLY:                                              Mert nélkülem nincs hadiélet.
                                                           De nélküled,
                                                           hős hadsereg,
                                                           valahogy csak eléldegélek.
TÖBBIEK:                                            Majdnem így van, majdnem!
KIRÁLY:                                              Hát, jó. Én, a fő-fő felelős
                                                           bemegyek a fedezékbe,
                                                           így leszek vigyázva hős!
TÖBBIEK:                                            Éljen a király! Előre!
KIRÁLY:                                              Kezdődik! Készüljünk a harcra!
                                                           Vezér, intézkedj afelől,
                                                           kik álljanak föl legelöl.
VEZÉR:                                               Gyalogok! Előre, vonalba!
GYALOGOK(egymás közt):                  Na persze! Világos, mint a pinty!
                                                           Amelyik orr a sorból kiáll,
                                                           azzal az ellenség mit csinál?
                                                           – Azon egy jó nagyot csavarint!
                                                           Kérdéses, kinek az orra
                                                           kerüljön először sorra,
                                                           kié a legcsavarhatóbb.
VEZÉR:                                               Hé, katonák! Mozogjatok!
GYALOGOK (egymás közt):                  A Vezér túlzottan fennhordja,
                                                           a Bástya betonba burkolja,
                                                           a Futó lekvárba tunkolja,
                                                           a Huszár bimbósra horkolja –
                                                           egyik orr se jól csavarható;
                                                           csak az egyszerű, jóravaló,
                                                           jámbor, nem-bunkós, nem horkanó
                                                           gyalog-orr, nekik csak az a jó!
ELSŐ BÁSTYA:                                   Felállni, szaporán!
MÁSODIK BÁSTYA:                            Már megint pusmognak.
GYALOGOK (egymás közt):                 Világos ez, komám:
                                                           azok parancsolnak,
                                                           kik hátul piszmognak.
ELSŐ FUTÓ (aki hallgatózott):
                                                           Naná, majd buzogány!
MÁSODIK FUTÓ (aki szintén hallgatózott):
                                                           Csigavér, ő a vezér,
                                                           a vállán paszomány,
                                                           a fejében meg
                                                           a haditudomány.
GYALOGOK:                                       Mi sem vagyunk kezdők, se bébik.
ELSŐ HUSZÁR:                                   Még ilyet! a parancsra félig
                                                           hallgatnak. Bár vonalba állnak,
                                                           mégsem előre.
MÁSODIK HUSZÁR:                             Hé, helyet! helyet a királynak!
VEZÉR:                                               Gyalogok!
                                                           Egy lépést előre!
GYALOGOK (egymás közt):                                           Hát igen:
                                                           „Fűbeharapók, legelőre!”
                                                           – Így szól az utasítás.
                                                           Nekünk orrcsavarintás,
                                                           nekik orrfacsarintás,
                                                           mert ők csak szagolják hátul,
                                                           amit lehet.
KIRÁLY:                                              Fényes vezérünk,
                                                           nemes orrcimpád kitágul,
                                                           mi van veled?
                                                           Ahogy mi elnézzük,
                                                           haragban villódzik
                                                           a máskor oly szelíd,
                                                           okos szemed.
                                                           Pedig többet segít
                                                           a józan ész a harcban, mint a düh.
                                                           Mert aki bölcs marad – felülkerül,
                                                           de aki dühbe gurul –
                                                           dühébe belebutul,
                                                           és az ellenség
                                                           az üres fejet
                                                           könnyebben horpasztja be,
                                                           mint a tömör fejet,
                                                           vagyis azt a fejet,
                                                           amelyik fej
                                                           – tillárom, hej! –
                                                           bölcsességgel van tele.
                                                           Vezér!
                                                           Jelentsd nekünk tehát
                                                           haragvásod okát.
VEZÉR:                                               Felséges uralkodó,
                                                           nem megy a sorakozó,
                                                           nem fogad szót a gyalogság.
KIRÁLY:                                               Azt a paszta
                                                           cipőpaszta,
                                                           sőt mi több: nyavalyakórság!!
                                                           A paszományt, buzogányt
                                                           meg a haditudományt
                                                           teljesen levegőnek nézik?!
VEZÉR:                                               Nem teljesen, uram, csak félig.
KIRÁLY:                                              Félig? Hogy-hogy félig?
ELSŐ BÁSTYA:                                   Sorakoznak, de vonakodva.
MÁSODIK BÁSTYA:                             Kászálódnak, de vakarózva.
ELSŐ FUTÓ:                         Nem zúgolódnak,
                                                           csak sugdolóznak.
MÁSODIK FUTÓ:                 Nem rendetlenkednek,
                                                           csak helytelenkednek.
ELSŐ HUSZÁR:                                   Csak módjával
                                                           szedik a lábukat.
MÁSODIK HUSZÁR:                             Kis hűhóval
                                                           teszik a dolgukat.
NEHÉZ- ÉS KÖNNYŰTISZTEK EGYÜTT:*
                                                           Hellyel-közzel
                                                           és félgőzzel,
                                                           okkal-móddal,
                                                           kis hűhóval!
VALAKI AZ ELŐBBIEK KÖZÜL:
                                                           A korbács,
                                                           a korbács, az kell nekik!
KIRÁLY:                                              Eh, bodobács!
                                                           Majd mi szót értünk velük;
                                                           a néppel beszélni tudni kell.
                                                           Parasztocskák,
                                                           halljátok csak:
                                                           íme fölharsan a harci jel
                                                           s az ellenséges hadak
                                                           – azok a svihák gazok –
                                                           fogcsikorgatva
                                                           kardjukat csörgetik,
                                                           a fogukat fenik
                                                           ránk, igazakra,
                                                           és közelg a vész,
                                                           és halálra kész
                                                           mind ki értünk harcolni jött.
                                                           Fontos hát nekünk szerfölött,
                                                           hogy ki-ki megmondja:
                                                           a szívét mi nyomja,
                                                           mert könnyű szívvel
                                                           könnyebb meghalni,
                                                           mint olyan szívvel,
                                                           amelyik holmi
                                                           bennrekedt panasztól háborog. –
                                                           Ki vele, mi a baj, gyalogok!
GYALOGOK(eléneklik a Gyalogok Panaszdalát):
                                                           Mindig csak egyet léphetünk
                                                           – legföljebb ha kettőt –
                                                           mi vagyunk az elsők
                                                           s ha hátranézünk, jaj nekünk.
                                                           Folyton előre csak!
                                                           Orrunknál nem láthatunk tovább
                                                           és megtorpanunk mint egy bogár
                                                           ha megakasztanak.
                                                           Ütnünk meg csak ferdén szabad:
                                                           bandzsán hadonászva
                                                           a vérben kacsázva
                                                           míg fejbe nem kólintanak.
                                                           Olcsó az életünk
                                                           föláldoznak tetszésük szerint
                                                           s nem jegyzi fel senki tetteink –
                                                           vesztünkbe lépdelünk.
                                                           Mindig csak –
KIRÁLY:                                                                               Elég!
                                                           még nincs itt a vég,
                                                           ne lógassátok az orrotok.
                                                           Katonasors a ti sorsotok,
                                                           de a miénk is az.
                                                           Igaz, Vezér?
VEZÉR:                                                                                 Igaz.
KIRÁLY:                                               Együtt győzünk vagy pusztulunk.
                                                           Jól mondjuk, Bástyák?
BÁSTYÁK:                                                                             Jól, urunk!
KIRÁLY:                                              Mármint győzünk összefogva:
                                                           csak akkor, ha a porondra
                                                           ki-ki a másikért kiáll.
                                                           Nemdebár, Tisztek?
KÖNNYŰTISZTEK:                                                                  Dedebár!
KIRÁLY:                                              És pusztulunk, de csak akkor,
                                                           hogyha csak magára gondol
                                                           mindenki gyáván.
                                                           Gyalogok, így van?
GYALOGOK (nem felelnek)
KIRÁLY:                                               Így van?! Bólintsatok!
GYALOGOK (bólintanak)
KIRÁLY:                                              S hogy ki is tartsatok,
                                                           hirdetünk ím kegyesen
                                                           parancsot előttetek:
                                                           Aki a legügyesebb,
                                                           legderekabb köztetek
                                                           és átverekszi magát
                                                           az ellenséges seregen
                                                           – harcosan kacsázva bár
                                                           vagy cammogva egyenesen –:
                                                           annak a vitéz gyalognak
                                                           vállára paszományt,
                                                           kezébe buzogányt,
                                                           fejébe haditudományt
                                                           adományozunk azonnal,
                                                           és lesz abból hatalmas vezér,
                                                           ki a többi tisztnél többet ér:
                                                           tüzet okád, mint a Bástya,
                                                           vagy mint a Futó, cikázva,
                                                           fürgén lecsap.
                                                           Előre csak,
                                                           harca fel, kis masírozók
                                                           – ti szívünket masszírozók –,
                                                           amit ígértünk, szavunk rá,
                                                           meg is tartjuk.
GYALOGOK:                                                                         Hurrá! Hurrá!
                                                           Éljen a király! Vivát!
VEZÉR:                                               Előre, vonalba hát,
                                                           amíg jól van dolgotok!
GYALOGOK:                                       Igenis!
                                                           Az lesz, amit mondotok.
                                                           Már mehet is a menet.
                                                           Aztán úgyis az nevet,
                                                           aki utoljára nevet!

* Nehéztisztek: a vezér és a bástyák; könnyűtisztek (vagy röviden tisztek): a huszárok és a futók.

• Eörsi János

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges