Nyomtatóbarát változat

Die Zeit

A lengyel pápa és német püspökei meghirdették a kultúrharcot. Hogy miként fognak harcolni, arról ízelítőt adott II. János Pál a hazájabeli Radomban. Az abortuszt ismét egyenlőnek nyilvánította a gyilkossággal, egy sorba állította a németek főként lengyel földön kivitelezett Holocaustjával, és – egy lélegzettel – megvonta a Szejmtől, a szabadon választott lengyel parlamenttől a jogot, hogy továbbra is elnézze az abortusz büntetlenségét. De a lengyelek szemlátomást nem akarnak szót fogadni a pápának. A németek, kiknek már csak kisebbsége katolikus, biztosan nem fogadnak szót neki.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A meggyilkolt Popieluszko keresztény Lengyelországa, mint a valódi Európa értékeinek védelmezője a nyugati Európában burjánzó ártalmak – a szexuális szabadság, az abortusz, a fogyasztásra irányulás – ellen: ezt a heroikus víziót villantotta fel a szülőföldjére látogató pápa. A valóság bonyolultabb. Ezek az ártalmak nem a kapukat döngetik, már benn vannak a katolikus Lengyelország várában huzamos idő óta, bár az igaz, hogy a fogyasztásra beállítottság többnyire szükségképpen vágyálom maradt. A katolikus egyház erejének java részét Lengyelországban – ahol parancsolatainak egyre kevésbé engedelmeskednek – paradox módon épp a szembenálló kommunista rezsim táplálta. A növekvő jóléttel a lengyel katolicizmus is ki lesz téve az eróziónak, ami már átformálta Nyugat-Európa legtöbb katolikus országát. Noha kétségtelen, hogy a történelmi emlékezés az idegenek és a kommunisták uralmának idejére – ekkor a katolicizmus révén fejeződött ki a lengyel nemzeti érzés – Lengyelországban lassítani fogja az erózió folyamatát.

Le Soir

Inkább egyházi átok volt, semmint ima, amikor a pápa az abortuszt a nácik népirtásához hasonlította. Felidézve az ötödik parancsolatot – ne ölj! –, minden eddigi megnyilatkozásánál élesebben fordult szembe az abortusszal. A pápa evvel beleszól a heves vitába, amely a lengyel társadalmat a vallási különbségeken messze túlmenően megosztja. Lengyelországban, ahol a nők 90 százaléka hithű katolikus, évente 300-600 ezer abortuszt hajtanak végre.

Figaro

Nem helyénvaló, ha II. János Pált a Holocaust és az abortusz közötti párhuzammal vádolják. Nem vont ilyen párhuzamot. És nem helyes, ha e kiforgatott, félreértett párhuzam alapján érvelnek ellene. Százszor is kifejezte Auschwitzban, Varsóban és egyebütt az elszörnyedést, amit kiváltott belőle a módszeres megsemmisítési kísérlet, amelynek szenvedő alanya a zsidó nép volt. De azt is kötelességének tartotta, hogy ráirányítsa a figyelmet a „meg nem született gyermekekre”, akik a semmibe tűnnek a világ közönye és hallgatása közepette.

Le Monde

Bár senki sem láthatja előre, milyen következményei lesznek Európa szellemi fejlődésére II. János Pál új keresztes hadjáratának, annyi bizonyos, hogy a lengyel társadalom megosztottságát fokozza ez a látogatás, amely nem segítette elő állam és egyház viszonyának tisztázását. A kommunizmus összeomlása véget vet bizonyos értelemben a hagyományainak és képviselőinek merevségét megsínylő lengyel egyház aranykorának. II. János Pál eme látogatását inkább az a félelem motiválta, hogy megtörik a katolikus egyház vezető szerepe Lengyelországban, és nem a szándék, hogy segítsen az egyház helyének meglelésében a demokratikus és pluralisztikus társadalom keretei között. A döntéssel, hogy mindenekelőtt Lengyelország katolikus identitását erősíti, a pápa vállalta a kockázatot, hogy hosszú időre megosztja országát.

• Külföld