Skip to main content

II. János Pál lengyelországi útjának nyugati sajtóvisszhangjából

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Die Zeit

A lengyel pápa és német püspökei meghirdették a kultúrharcot. Hogy miként fognak harcolni, arról ízelítőt adott II. János Pál a hazájabeli Radomban. Az abortuszt ismét egyenlőnek nyilvánította a gyilkossággal, egy sorba állította a németek főként lengyel földön kivitelezett Holocaustjával, és – egy lélegzettel – megvonta a Szejmtől, a szabadon választott lengyel parlamenttől a jogot, hogy továbbra is elnézze az abortusz büntetlenségét. De a lengyelek szemlátomást nem akarnak szót fogadni a pápának. A németek, kiknek már csak kisebbsége katolikus, biztosan nem fogadnak szót neki.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A meggyilkolt Popieluszko keresztény Lengyelországa, mint a valódi Európa értékeinek védelmezője a nyugati Európában burjánzó ártalmak – a szexuális szabadság, az abortusz, a fogyasztásra irányulás – ellen: ezt a heroikus víziót villantotta fel a szülőföldjére látogató pápa. A valóság bonyolultabb. Ezek az ártalmak nem a kapukat döngetik, már benn vannak a katolikus Lengyelország várában huzamos idő óta, bár az igaz, hogy a fogyasztásra beállítottság többnyire szükségképpen vágyálom maradt. A katolikus egyház erejének java részét Lengyelországban – ahol parancsolatainak egyre kevésbé engedelmeskednek – paradox módon épp a szembenálló kommunista rezsim táplálta. A növekvő jóléttel a lengyel katolicizmus is ki lesz téve az eróziónak, ami már átformálta Nyugat-Európa legtöbb katolikus országát. Noha kétségtelen, hogy a történelmi emlékezés az idegenek és a kommunisták uralmának idejére – ekkor a katolicizmus révén fejeződött ki a lengyel nemzeti érzés – Lengyelországban lassítani fogja az erózió folyamatát.

Le Soir

Inkább egyházi átok volt, semmint ima, amikor a pápa az abortuszt a nácik népirtásához hasonlította. Felidézve az ötödik parancsolatot – ne ölj! –, minden eddigi megnyilatkozásánál élesebben fordult szembe az abortusszal. A pápa evvel beleszól a heves vitába, amely a lengyel társadalmat a vallási különbségeken messze túlmenően megosztja. Lengyelországban, ahol a nők 90 százaléka hithű katolikus, évente 300-600 ezer abortuszt hajtanak végre.

Figaro

Nem helyénvaló, ha II. János Pált a Holocaust és az abortusz közötti párhuzammal vádolják. Nem vont ilyen párhuzamot. És nem helyes, ha e kiforgatott, félreértett párhuzam alapján érvelnek ellene. Százszor is kifejezte Auschwitzban, Varsóban és egyebütt az elszörnyedést, amit kiváltott belőle a módszeres megsemmisítési kísérlet, amelynek szenvedő alanya a zsidó nép volt. De azt is kötelességének tartotta, hogy ráirányítsa a figyelmet a „meg nem született gyermekekre”, akik a semmibe tűnnek a világ közönye és hallgatása közepette.

Le Monde

Bár senki sem láthatja előre, milyen következményei lesznek Európa szellemi fejlődésére II. János Pál új keresztes hadjáratának, annyi bizonyos, hogy a lengyel társadalom megosztottságát fokozza ez a látogatás, amely nem segítette elő állam és egyház viszonyának tisztázását. A kommunizmus összeomlása véget vet bizonyos értelemben a hagyományainak és képviselőinek merevségét megsínylő lengyel egyház aranykorának. II. János Pál eme látogatását inkább az a félelem motiválta, hogy megtörik a katolikus egyház vezető szerepe Lengyelországban, és nem a szándék, hogy segítsen az egyház helyének meglelésében a demokratikus és pluralisztikus társadalom keretei között. A döntéssel, hogy mindenekelőtt Lengyelország katolikus identitását erősíti, a pápa vállalta a kockázatot, hogy hosszú időre megosztja országát.




















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon