Vég Gábor

Nyomtatóbarát változat

Többéves vajúdás után végre napvilágot látott a rendszerváltás utáni első igazi történelemtankönyv. Szerzője, Fekete Pál (ma az MDF országgyűlési képviselője) művét az általános iskola 8. osztálya számára készítette. A tetszetős könyvecskét lapozgatva az első meglepetés akkor ért, amikor a tartalomjegyzékhez érve szemembe ötlött: a parlamenti honatya egészen napjainkig vezeti a nebulókat XX. századi nemzeti történelmünk útvesztőiben. Hiába hát a sok évtizedes tapasztalat, mely nem tartja célszerűnek tudományos mezbe öltöztetni az aktuálpolitikai érdeket. Vagy tévednék? Lássuk, mit is mesél a gyermekeknek az elmúlt két évről a tanár bácsi?

1989 nyarán kapcsolódunk be az érdekfeszítő gondolatmenetbe. Azonnal megtudjuk, hogy „1989 nyarán hosszas tárgyalásokon az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal képviselői megegyeztek a békés rendszerváltás további lépéseiről”. Fura mód nem jutott hely annak a mellékes ténynek a közlésére, hogy 1989. szeptember 18-án a Fidesz és az SZDSZ elzárkóztak a megállapodás aláírásától.

Az időrendet követve értesülünk arról is, hogy 1989. október 23-án „Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök (…) kikiáltotta a Magyar Köztársaságot”. Sőt, mi több: „Ugyanezen a napon fegyverezték le a hadsereg közreműködésével a 60 ezer fős Munkásőrséget.” (Kiemelések a szerzőtől.) Csak azt nem értem, miért nem tájékoztatja olvasóit Fekete Pál az 1989. novemberi „négyigenes” népszavazásról. Nyilván úgy gondolja, az első demokratikus választási aktus csupán mellékes szerepet játszott a régi rendszer lebontásában. A meglepetések azonban nem érnek véget!

Az 1990 tavaszán megtartott parlamenti és az őszelőn lezajlott önkormányzati választások korrekt ismertetése között – jogosan kiemelve az MDF győzelmét, Antall József miniszterelnökségét és az őszi liberális sikereket – még a politikában járatlan tizenéveseknek is hiányozhat valami. Hiszen nekünk köztársasági elnökünk is van! Talán a helyhiány lehet az oka, vagy a szerző szelektív memóriája? No, de sebaj, gondolom, majd megtalálom a haszonnal forgatható kislexikonban Göncz Árpád nevét! Hiába keresem azonban a betűrendbe szedett név- és tárgymutatóban: még hűlt helye sem árválkodik a „gettó” és a „Göring” címszavak között. Felbuzdulva ezen a bámulatos objektivitáson, most már izgatottan böngészgetem e lexikális műremeket. Szorgalmam nem hiábavaló. Napjaink politikai életének szereplői közül a következőket tünteti ki figyelmével szerzőnk: Antall József, Horn Gyula, Lakitelek (ez nem személy, de az egyik leghosszabb címszó), Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás.

No comment…

Talán majd a következő, javított kiadásban mások is szerepelhetnek…

• Belföld