Skip to main content

Kis politikai földrajz

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Ki kit támogat?


Ha szemügyre vesszük a négy legjelentősebb pártra (MSZP, SZDSZ, MDF, FKgP) leadott listás szavazatok megoszlását a különböző megyékben és a ’94-es eredményeket összevetjük az 1990-esekkel, ismét tapasztaljuk a magyar lakosság választásainak azt a billenékenységét, amit a nagy politikai földindulásokból is kiolvashatunk. Főleg a győztes pártok, az MSZP és az MDF mutatkozik egyelőre instabilnak.

Az SZDSZ és az FKgP választói bázisa kiegyenlítettebbnek látszik. Az ábrákon szemmel is követhető, hogy a pártok 1990-es és ’94-es listás eredményei elég szeszélyesen szóródnak. Az MDF ’90-es kiugró eredménye Csongrádban például ’94-re szinte nyomtalanul eltűnt. Kisebb mértékben ugyanez a helyzet Veszprém megyével. ’94-re mind Veszprém, mind Csongrád belesimult környezetébe, s az MDF és az SZDSZ eredményei úgy közelítettek egymáshoz, ahogyan a legtöbb megyében. (2. és 3. ábra) Bár az erősorrendek első és utolsó pozíciói viszonylagos állandóságot mutatnak. A megye persze adminisztratív egység, és nem fejezi ki igazán az országon belüli gazdasági-szociológiai egységeket.










Jobb híján rendezzük a megyéket nagyobb regionális csoportokba, s nézzük meg, hogy ezeknek a régióknak a választópolgárai különböznek-e markánsan egymástól. Egy mutatószám segítségével két kategóriát képeztünk a pártválasztások ún. alsó és felső sávját. Alsó, illetve felső sávnak azt nevezzük, ha a megyében elért százalékos arány az adott párt listájának országos átlagától legalább 20%-kal eltér lefelé, illetve felfelé. A felső, illetve az alsó sáv közelében elhelyezkedő értékeket magasnak, illetve alacsonynak minősítjük.

Budapest az SZDSZ, az MDF és az MSZP szempontjából is különleges jelentőségű körzet, ’90-ben az SZDSZ-nek és az MSZP-nek is a felső sávjába tartozott, ’94-ben pedig az MDF felső sávjába került. De magas eredményt mutatott az MDF ’90-ben, s az SZDSZ, valamint az MSZP ’94-ben is.

Az SZDSZ stabil felső sávja a Nyugat-Dunántúl, vagyis Vas és Győr-Sopron megye. Magas tartományba kerül itt az MDF is, sőt mind Vas, mind Győr-Sopron az FKgP felső sávja 1994-ben. Alsó sávot képez Vas megye az MSZP szempontjából ’90-ben és ’94-ben is, s alacsonyak az eredményei Győr-Sopron megyében.

A Nyugat-Dunántúlnak politikai szempontból leginkább az északi régió az ellenpólusa. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az MSZP felső sávjába került mind ’90-ben, mind ’94-ben, míg az SZDSZ-nek ’90-ben az alsó sávjába, ’94-ben pedig az alacsony értéktartományába tartozott. Ugyancsak ez a helyzet az MDF-nél is. ’94-ben BAZ-ban az MDF is alacsony eredményt ért el. Borsod-Abaúj-Zemplén az FKgP szempontjából is alsó sáv 1994-ben. Az északi régió többi megyéje, Heves és Nógrád már vegyesebb képet mutat. Nógrád az SZDSZ-nél alacsony, az MDF-nél ’90-ben alsó sáv, s alacsony Heves, valamint BAZ is.

Külön figyelmet érdemel Komárom megye, amely politikai szempontból mintha 1994-ben az északi régióhoz csatlakozott volna. 1990-ben Komárom megye az MSZP alsó sávját alkotta, míg 1994-ben áthelyezkedett az MDF alsó sávjába. Az SZDSZ-t választók aránya ’90-ben és ’94-ben is magas volt. A FKgP pozíciója igen gyenge az északi régióban. ’90-ben Komárom, Heves és Nógrád, ’94-ben pedig Borsod és Nógrád az alsó sávba tartozott.

Az alföldi régió (Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok és Békés) az FKgP erőssége. Békés, valamint Bács-Kiskun megye ’90-ben és ’94-ben is a felső sávhoz tartozott, az MSZP szempontjából pedig sűrűn szerepelnek az alsó tartományokban: ’90-ben Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok alsó sáv, ’94-ben Csongrád és Bács-Kiskun alacsony. Itt az SZDSZ helyzete sem túl rózsás, ’90-ben mind Csongrád, mind Szolnok az alsó sávját alkotta, ’94-ben pedig az egész régió a középmezőnyben helyezkedik el.

Minden regionális beosztásnak fittyet hány Somogy megye. Kisgazda szempontból hozzátartozik a Dél-Dunántúlhoz. Zalával együtt az FKgP felső sávja 1994-ben, ’90-ben Baranya is a felső sávba került. Baranya és Zala megbízható bázisa az MDF-nek és az SZDSZ-nek, viszont Somogy mind ’90-ben, mind ’94-ben e két párt alsó sávjának is a legaljára került, viszont az MSZP felső sávjának a legtetejére. Ráadásul e környezetéből kilógó megye a két választás során meglehetős stabilitást tanúsított. Hasonlóan választott ’90-ben, mint ’94-ben.

Az 1994-es választás első fordulója földrajzilag összecsiszolta az MDF és az SZDSZ eredményeit. Akár tetszik, akár nem, a szavazatok földrajzi megoszlása tekintetében e két párt igen sok hasonlóságot mutat, csakúgy, mint a választók iskolázottsága és foglalkozási összetétele szerint.


























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon