Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


márc. 19. A Nemzeti Autópálya Rt. és a kivitelező Vegyépszer-Betonút konzorcium képviselői aláírták az M7-es autópálya Balatonra vezető sávjainak felújításáról szóló, mintegy 31 milliárd forint értékű megállapodást.

márc. 20. A kormány döntése értelmében a Felső-Tisza vidékén az árvízben megsérült önkormányzati vagy magántulajdonú épület, illetve út esetében „legalább 100 százalékos kártalanítás” jár, és az elpusztult alacsony színvonalú házak helyett korszerűeket kell építeni. A kabinet benyújtotta a parlamentnek a státustörvényről szóló törvényjavaslatot.

márc. 21. Orbán Viktor bejelentette: Torgyán pártelnök kérésére sem menti fel a „jól teljesítő” Boros Imrét.

Az ügyészség feljelentés-kiegészítést kért abban az eljárásban, amelyet Haraszti Miklós és Pető Iván kezdeményezett az MTV ellen, miután szerintük alapos a gyanú, hogy az intézmény egy év alatt 15 milliárd forintot „vert el”, s az összeg nagy részét indokolatlanul külső cégekhez juttatták.

márc. 22. Ezentúl kizárólag olyan „közérdekű kérdés” ügyében lehet parlamenti vizsgálóbizottságot felállítani, amely interpellációval, kérdéssel nem tisztázható – foglalt állást kormánypárti szavazatokkal az Országgyűlés ügyrendi bizottsága. A házszabály rendelkezése szerint egyébként „bármely kérdés” megvizsgálásra vizsgálóbizottság küldhető ki.

márc. 24. A Hősök terén, az országos szakszervezeti szövetségek nagygyűlésén a zuhogó eső ellenére is több tízezren követelték a munka törvénykönyve munkaidő-szervezésre vonatkozó módosításának visszavonását.

Az FKGP Vasszécsényben megtartott nagygyűléséről a budapesti Kútvölgyi úti kórházba szállították Torgyán Józsefet, akinél a súlyos gyomorfájdalmak, valamint az előző nap elfogyasztott pacalpörkölt és gombapaprikás miatt gyomorrontásra gyanakodnak az orvosok.

márc. 27. Az Országgyűlés költségvetési szerv, s mint ilyen, jogi személy, így perelhető – állapította meg első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság abban perben, amelyet Fehér Lajos magánnyomozó indított a T. Ház ellen jó hírneve megsértése miatt. A PKKB határozata nem példa nélküli: 1996-ban a Legfelsőbb Bíróság mondta ki ugyanezt a Haas Singer Alapítvány által indított személyiségi jogi perben.

márc. 29. A parlament lezárta a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
A tervezet felmenti a bankot a hitelintézeti törvényben megszabott banki normák alól, annak ellenére, hogy vállalatfelvásárlásra szakosodna, szerepet biztosít neki a privatizációban, és csupán laza kockázatvállalási szabályokat ír elő számára. A PM szándéka szerint tavaly 4 milliárdos veszteséget felhalmozó kormányzati házi bank nem profitért dolgozó pénzintézet lesz, mivel „a tevékenységét a köz érdekében és elsősorban nem haszonszerzés céljából folytatná”.

márc. 31. A Fidesz országos választmányának ülésén kiderült, hogy a párt elnöksége Pokorni Zoltánt javasolja elnöknek, aki vállalja a megmérettetést.

ápr. 1. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelenti, hogy a kormány az eredeti 6,3%-os átlagos infláció helyett 8,5%-kal számol.

ápr. 2. Az Amnesty International szlovéniai szervezete sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a ljubjanai Pop Tv-ben sugárzott magyar rendőri erőszakot bemutató reklámfilmje rossz színben tünteti fel Magyarországot. A nemzetközi emberi jogi szervezet londoni központja viszont nem kért elnézést, mert bár a hirdetésben szereplő véres láb valóban nem egy magyar rendőré, de rendőri bántalmazások igenis előfordulnak Magyarországom. Az Országimázs Központ a Happy End Kft. bevonásával ellenkampányt indított Szlovéniában.

Az Országos Munkaügyi Főfelügyelőség vizsgálata szerint a minimálbér 40 ezer forintra emelése miatt a munkaadók gyakorlatilag nem bocsátottak el senkit.

ápr. 5. Orbán Viktor tárgyalt Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével. A tárgyalásokat az ellenzék és a kormány eltérően minősítette, előbbi szerint a csatlakozás rendben zajlik, utóbbi szerint az Unió korábban nem tapasztalt határozottsággal fogalmazta meg kifogásait az átláthatatlan társadalmi érdekegyeztetés, a közszolgálati média vagy a cigánykérdés ügyében. A 31 tárgyalandó csatlakozási fejezet közül immár 17-et zárt le a magyar kormány, illetve az EU tárgyalódelegációja.

Magyar Bálint bejelentette, hogy őszre elkészül az SZDSZ kormányzati programja, amelyben egyebek mellett a parlament ellenőrző szerepének visszaállítása, az Alkotmánybíróság hatékonyabbá tétele, a független intézmények megerősítése és a közszolgálati média „párttalanítása” szerepel.

ápr. 6. A Legfelsőbb Bíróságnak a metró-perben hozott jogerős ítélete értelmében a magyar államnak nem kell megfizetnie a Fővárosi Önkormányzat 100 milliárdos követelését, mert a jogállamiság elvével ellentétes, hogy az Országgyűlés megkerülésével folyósítsanak központi költségvetési támogatást. Demszky Gábor szerint a Legfelsőbb Bíróság ezzel az ítéletével azt mondta ki, hogy az államnak nem kell teljesítenie a szerződésekben vállalt kötelezettségeit. A döntés   ellentétes a 4-es metróval kapcsolatban hozott eddigi négy bírósági döntéssel, köztük egy jogerős legfelsőbb bírósági határozattal.

ápr. 7. A kormány Gödön megtartott informális ülésén úgy döntött: a nyugdíjasok júniusban megkapják azt a 3,5 százalékos emelést, amely a korábban számítottnál nagyobb infláció miatt megilleti őket. Így az idén 13,8%-kal emelkednek a nyugdíjak. A kabinet tárgyalt a nyugdíjrendszer 5-10 éven belüli átalakításáról is, amelyben az egyéni számlavezetést szeretnék erősíteni. Egy héttel később a kormányfő már arról beszélt, hogy fontolóra veszik a nyugdíjkorhatár eltörlését, és a kezdő munkavállalóknak nem lesz majd kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság sem.

ápr. 8. Két héttel az első, sikertelen szavazás után Dabason érvényes és eredményes volt az időközi képviselő-választás, miután a szavazásra jogosultak alig több mint 28%-a járult az urnákhoz.
A legtöbb, 8124 szavazatot Szűcs Lajos, a Fidesz–MDF–FKGP közös jelöltje kapta, a második helyen Kovács István, az MSZP jelöltje végzett 5787 szavazattal, míg a harmadik az SZDSZ támogatottja, Nagy Ferenc lett, aki 436 voksot szerzett. A megismételt szavazáson nem indult a MIÉP-es Franka Tibor, aki nyíltan cigányozó és zsidózó kampányával az első fordulóban a szavazatok 13,6%-át szerezte meg.

ápr. 9. Lemondott Sipos Kornél, a Mafilm tavaly kinevezett vezérigazgatója, miután a tulajdonos ÁPV Rt. indítványozta a teljes vezetés visszahívását. A filmszakma attól tart, hogy a kormány a korábban a tiltakozás nyomán visszavont filmközpontra vonatkozó ötletét a Mafilmen keresztül kívánja megvalósítani. Nagy vihart kavart  a Hídember c. film 1,8 milliárdos kormánytámogatása és a kultusztárca Káel Csaba Bánk bánjára szánt 300 milliós szponzorációja is. Orbán Viktor személyes felkérését az operafilm címszerepére Placido Domingo elhárította.

Orbán Viktor a Gazdasági Tanács ülésén közölte, a Fidesz-frakció egy 250 milliárdos tervezetet készített a főváros tömegközlekedésének fejlesztésére. Demján Sándor, a VOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra: ha a főváros és a kormány háborúja tovább tart, veszélybe kerülhet a terv, hogy Budapest a térség pénzügyi központjává váljék.

ápr. 11. Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette, illetve megsemmisítette a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt és végrehajtási rendeletet. A döntés indoklása szerint a jogszabályok sértik a tulajdonhoz való jogot, mert a tényleges értéküktől függetlenül az üzletrészek névértékének kifizetésére kötelezik a szövetkezeteket. A kormány most arra kényszerülhet, hogy vagy maga fizeti névértéken a 300 ezer igénylő követelését, vagy névértéknél alacsonyabb árfolyam meghatározásával magára haragítja a papírjuk készpénzre váltásában reménykedőket. A kabinet, bár elfogadja a döntést, de vissza kívánja állítani a külső üzletrész-tulajdonosok szavazati jogát a szövetkezeti közgyűléseken. A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége tiltakozik a tervezett intézkedés ellen.

ápr. 12. Balogh József győri polgármester a francia és a magyar kormányfőhöz fordult a győri kekszgyár tervezett bezárása ügyében. Az egy éve tulajdonos Danone a teljes termelést fel akarja számolni, illetve Székesfehérvárra telepíteni. A francia élelmiszer-ipari cég a győrin kívül még öt európai gyáregységét kívánja bezárni.

ápr. 13. Megjelent a kormány által létrehozott Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány hetilapjának, a Heti Válasznak az első száma. Az 1999-ben 1,5 milliárd közpénzzel támogatott alapítvány 2002-ben további félmilliárdra számíthat. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság pedig a fővárosi Andrássy út 125. alatt juttatta székházhoz a szervezetet.
A közalapítvány őszre könyvkiadóját és nyilvánosságkutató intézetét is beindítja.

ápr. 14. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos szerint a cigányság helyzetében tavaly sem történt lényeges, megnyugtató változás, továbbra is élesen kirajzolódik hátrányos megkülönböztetésük, amit valóban büntetni kellene.



















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon